Bosznia készülhet

Jelentős döntéseket hoztak kétnapos tanácskozásukon a NATO külügyminiszterei: Bosznia-Hercegovina felkészülhet a tagságra, még az idén megkezdik Afganisztán átadását a kabuli kormányerők számára. Megállapodtak abban is, hogy az amerikai atomfegyverek csak az összes szövetséges beleegyezésével, és egy Oroszországgal kötött megállapodás nyomán távolíthatók el Európából.

Bosznia-Hercegovina, amelyet a polgárháború nyomán 1995-től kezdődően a NATO erői pacifikáltak, belátható időn belül maga is a szövetség tagjává vált – ezt a régóta lebegtetett lehetőséget konkretizálták a szövetség külügyminiszterei tallinni összejövetelükön csütörtökön. Ez annyit tesz, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságot meghívták a tagsági akcióterv (MAP) programba, amely követelmények megfogalmazásával, célok kijelölésével tematikus útitervet vázol fel a tagsági kritériumok teljesítésére. A MAP megkezdésének ezúttal is feltételt szabtak. Mint azt James Appathurai szóvivő elmondta, azt várják el, hogy az országban lévő összes katonai ingatlant a szövetségi állam tulajdonaként tartsák nyilván, és azokat csak a védelmi minisztérium használhassa. Az objektumokat még a jugoszláv néphadsereg (JNA) építtette, ám most a szerb, bosnyák és horvát etnikumok birtokában vannak. Amikor tavaly Bosznia-Hercegovina kísérletet tett a MAP-hoz való csatlakozásra, még elutasították. Akkor kötelezettséget kellett vállalnia, hogy megsemmisíti nagy mennyiségű (szintén JNA-örökségből származó, illetve a polgárháború alatt felhalmozott) fölösleges hadianyagát és fegyverét. Hogy semmit sem adnak ingyen, arra rávilágít, hogy április elején ígéretet csikartak ki arra nézve is, hogy Bosznia egy lövész egységgel részt vesz az afganisztáni misszióban.
Míg a most meghívott Bosznia pacifikálása volt a szövetség első missziója a hidegháború lezárultát követően, jelenleg Afganisztán köti le a NATO figyelmét. Tallinnban megállapodtak abban, hogy még az idén megkezdik az ellenőrzés átadását a kabuli kormányerőknek, hogy a csapaterősítések évei után 2011-től kezdetét vehesse a lassú kivonulás. Az észt fővárosban kiderült az is, egyelőre lekerül a napirendről az amerikai harcászati nukleáris fegyverek kivonása Európából. A Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Törökországban tárolt 240 repülőgép-fedélzeti atombombát „egyoldalúan, az összes szövetséges előzetes engedélye nélkül nem távolítják el a kontinensről” – jelentette ki James Appathurai. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ehhez hozzátette: a fegyverek számát csak akkor csökkentik, ha tárgyalások eredményeként a sokkal több hasonló eszközzel rendelkező Oroszország is csökkenti fegyverei számát.