Brown távozik, jönnek a liberálisok?

Bejelentette távozási szándékát a Munkáspárt éléről tegnap Gordon Brown brit kormányfő, közölve egyben, hogy a párt hivatalos koalíciós tárgyalásokat kezd a liberális demokratákkal. Az eredményt nem hozó liberális-konzervatív egyezkedésekről Gálik Zoltán szakértő lapunknak azt nyilatkozta, hogy egy ilyen új kormánykoalíció ingatag lehet, hiszen sokkal több az ellentét, mint a közös pont a tárgyalófelek között.

Brown, aki 2007 óta áll a Labour és a kormány élén, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt újságírókkal közölte: Nick Clegg, a liberálisok vezetője tájékoztatta őt, hogy tárgyalásokat szeretne kezdeni a Munkáspárttal a kormányzati együttműködésről. Brown szerint ha egyértelművé válik, hogy az ország érdekeit egy „progresszív kormánykoalíció” szolgálhatja a legjobban, akkor ő eleget tesz az e kormány megalakításával kapcsolatos kötelezettségeinek, de nem kíván tisztségében maradni a szükségesnél hosszabb ideig, és szeretné, ha legkésőbb a Labour ősszel esedékes éves kongresszusáig már új vezető állna a párt – és így a kormány – élén.
Tegnap reggel még a legtöbb mandátumot szerzett konzervatív David Cameron és Nick Clegg fél órát beszéltek telefonon, majd utóbbi kijelentette: a tárgyalások elhúzódhatnak, mert egy elsietett döntés nem állja ki az idő próbáját.
A liberális demokraták minden bizonnyal csak abban az esetben hajlandók együttműködni valamelyik riválisukkal, ha ígéretet kapnak arra, hogy a közeljövőben népszavazás lesz a választási rendszer módosításáról. Azt szeretnék, ha a parlamenti mandátumok száma jobban tükrözné a pártokra leadott szavazatok számát. Noha a Munkáspárt referendumot ígért az ügyben, John Major volt miniszterelnök szerint a jelenlegi kormánypárt ugyanúgy elveti egy új választási rendszer bevezetését, mint a konzervatívok.
Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta, amennyiben meg is egyeznek Cameronék Clegg-gékkel, ingatag lehet az együttműködés, amelynek eredménye egy előre hozott választás lehet. A múltban a kisebbségi kormányok csak rövid ideig tudtak működni. A konzervatívok és liberális demokraták között ráadásul sokkal több az ellentét, mint a közös pont. Utóbbiak közé tartoznak a kisebb államról szóló elképzelések. A konzervatívok ugyanakkor szigorúbb bevándorláspolitikát akarnak, jobban elzárkóznának az Európai Uniótól és minden jövőben uniós szerződésről népszavazást rendeznének. Gálik Zoltán szerint az idei választásoknak csak vesztesei vannak, és a patthelyzet annak az eredménye, hogy túl sokan tolakodnak középen, a választók pedig nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a pártokat. A Munkáspárt például eltávolodott a baloldalról, és tulajdonképpen megtartotta Margaret Thatcherék gazdasági modelljét, amelyet saját programjukkal egészítettek ki az 1990-es évek közepén. A Munkáspártnak most az tenne jót, ha hátrább lépne, és megvárná, mi lesz a kimenetele a konzervatív–liberális demokrata küszködésnek.