Múlt héten 9,4 millió, most mindössze négymillió tévénéző volt kíváncsi a három legnagyobb brit párt vezetőjének diskurzusára. A felmérések szerint a második vitát is Nick Clegg nyerte meg, de jóval kisebb különbséggel (35-30-30 százalékos arányban), mint múlt héten, amikor meglepetésszerűen lehengerelte vitapartnereit.
Az előző brit választásokon örök harmadikként befutó liberális demokraták vezetője a változást hangsúlyozta, Barack Obamát idézgette és a két régi pártként utalt ellenfeleire. Szakértők szerint David Cameron, a népszerűségi listákon élen álló konzervatívok vezetője sokkal magabiztosabbnak tűnt, mint múlt héten, és rátermettségét azzal a megismételt kifejezéssel igyekezett alátámasztani, hogy „ha én lennék az önök miniszterelnöke”. Gordon Brown munkáspárti kormányfő is sokkal határozottabban lépett fel, s nem győzte hangsúlyozni, hogy vitapartnereivel szemben ő ugyan nem ért a PR-hoz, de tud dönteni Nagy-Britannia jövőjéről. A vitát az afganisztáni háború, a bevándorlás, a gazdasági válság, az EU és az ország nukleáris elrettentő erejének kérdései uralták.
Cameron és Brown Cleggel szemben egyetértettek abban, hogy szükség van nukleáris fegyverekre egy bizonytalan világban. Cameron szerint a kormány nem volt képes megerősíteni a gazdaságot, és kijelentette: felső határ megállapításával kell korlátozni az unión kívülről gazdasági okokból érkezők számát. Felidézte, hogy az EU-bővítés után a kormány „évi 13 ezer lengyellel számolt, de több százezren jöttek”. Brown és Clegg is megvádolta a konzervatívokat, hogy az Európai Parlamentben „félnótásokkal, antiszemitákkal, homofóbokkal” léptek szövetségre.

Irak, Afganisztán, Koszovó – három poklot járt meg, most új kihívás várja a magyar alezredest