Az ország 110 milliárd eurós kölcsönre számíthat cserébe a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. A kormány tervezett lépései között a bérek és nyugdíjak csökkentése, valamint az adók emelése szerepel. Papandreu görög miniszterelnök a vitában kijelentette, hogy a demokrácia próbatétel előtt áll, és Görögország jövője a tét. A szerdaihoz hasonló erőszak nem megoldás a problémákra – mondta a szocialista kormányfő, aki szerint „keményen dolgozunk azon, hogy amit ma görög problémának nevezünk, az holnap a görög csodaként váljon ismertté”.
Közben újból a parlament elé hívták híveiket a magánszektor és a közalkalmazottak vezető szakszervezetei: a tüntetést az esti órákra hirdették meg.
*
A GSZEE szakszervezet elítélte ugyan a szerdai erőszakot, de továbbra is kitart amellett, hogy folytatni kell a harcot addig, amíg igazságos követeléseik meghallgatásra nem találnak. Eközben Athén egy másik pontján a kommunista szakszervezet (Pame) is tüntet. A szerdai általános sztrájk során három ember halt meg füstmérgezésben, amikor a tüntetők felgyújtottak egy bankot. Az egyik áldozat egy négy hónapos terhes 32 éves nő volt. Karolosz Papuliasz elnök a szerdai események után kijelentette, hogy Görögország a szakadék szélén táncol, és minden görögöt figyelmeztetett arra, hogy ne rohanjanak ész nélkül a mélység felé.
Lapzártakor még nem volt ismert, hogy Németország, az európai segélycsomag legnagyobb, 22,4 milliárd eurós hozzájárulója miként hagyja jóvá az intézkedést. A pártok közötti, csaknem egész napos lázas alkudozások nyomán először úgy tűnt, hogy nagy többséget kaphat a tervezet. Délelőtt az ellenzék vezető erejének számító szociáldemokraták képviselőinek jelentős része még úgy foglalt állást, hogy a párt megszavazza azt. Délutánra azonban az SPD frakciója úgy döntött, hogy tartózkodni fog a voksolásnál.
Korábban az öt parlamenti párt közül egyedül a Baloldal pártja jelentette ki egyértelműen, hogy a tervezet ellen fog szavazni. A kereszténydemokrata Angela Merkel kancellár egy tegnapi nyilatkozatban ismét rendkívüli helyzetről beszélt, hangsúlyozva, hogy a német kormánynak és a parlamentnek vállalnia kell a felelősséget Görögország megsegítéséért, illetve az euró megvédéséért. Wolfgang Schauble pénzügyminiszter a leghatározottabban elutasította a görög adósságok átütemezésének lehetőségét, utalva arra, hogy az beláthatatlan következményekkel járna.
Az euróövezet stabilitásának garanciáit is erősíteni igyekeztek a zónához tartozó 16 európai uniós tagország állam- és kormányfői pénteki brüsszeli munkavacsorájukon, amelyen jóváhagyják a pénzügyminiszterek múlt vasárnapi találkozóján már elhatározott 110 milliárd eurós támogatási csomagot Görögország számára. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel tegnap kiadott közös levelükben a zóna működését szabályozó keretek megerősítésére, hatékonyabb szankciókra tettek javaslatot. Szóba került egy európai hitelminősítő intézet létrehozása is. A nemzetközi hitelminősítők tevékenységét ugyanis éles bírálatok érték uniós részről.
Közben a francia kormányfő egy interjúban elismerte, hogy „az euró ellen hetek óta tartó erős spekulatív támadás az elmúlt napokban megerősödött”. Francois Fillon szerint „ez a támadás el fog bukni két okból: először is azért, mert az eurózóna szilárd. Ellentétben az elterjedt vélekedéssel, az euróövezet sokkal kevésbé eladósodott, mint a világ más nagy zónái, mint például az Egyesült Államok vagy Japán”. A görög válság hatására Franciaország ugyancsak tegnap bejelentette, hogy az elkövetkező három évre befagyasztja az állami kiadásokat annak érdekében, hogy ígéretéhez híven 2013-ra a GDP-arányos államháztartási hiány a háromszázalékos szint alá süllyedjen.
A mentőcsomag kérdése minden finanszírozó országban vita tárgya, így Szlovákiában is, amelynek három éven belül összesen 816 millió euró hitelt kellene nyújtania a görögöknek. Ebből 306 milliót még az idei évben, ám a pozsonyi sajtó szerint ennyi szabad pénze az államnak nincs, s valószínűleg hitelt kellene felvennie. A szlovák pénzügyminiszter, Ján Pociatek az ellenzéki vádakra reagálva ígéretet tett: a Görögországnak nyújtandó szlovákiai kölcsön ügyében nem kívánja megkerülni a parlamentet.
