Nem a külügyi tárcához tartozik majd az új kormányzati szerkezetben a nemzetpolitika – közölte Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a köztévében arra a kérdésre válaszolva, milyen lesz a munkamegosztás közte és Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes között. – A nemzetpolitika nem külpolitika, a nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme. Külpolitikai lecsapódása a szomszédpolitikával és a Közép-Európa-, illetve Európa-politikával összefüggésben van – fejtette ki Martonyi. Hozzátette, a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek.
Az újonnan alakuló parlament elsőként szavaz majd a kettős állampolgárságról – erősítették meg a hét végén fideszes és kereszténydemokrata politikusok. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, aki az újonnan megalakuló kormány leendő általános miniszterelnök-helyetteseként a nemzetpolitikáért is felel majd, a Hír TV Péntek8 című műsorában kifejtette: a román példát követik majd, azaz egyéni kérelem alapján, gyorsított eljárással adják meg az állampolgárságot annak, akinek „magyar identitása” van. Semjén szerint ilyen megítélés alá az eshet, aki valamilyen szinten tud magyarul, a történelmi Magyarországról származik, vagy vélelmezhetően innen vándorolt el a történelem folyamán. Hangsúlyozta, nincs A és B kategóriájú állampolgár, egy magyar nemzet van egy magyar állampolgársággal.
A szavazati joggal kapcsolatos felvetésekre reagálva feltette a kérdést: attól az embertől, aki elmegy Hollandiába néhány évre dolgozni, ott fizeti az adót, de Magyarországon van lakása, magyar állampolgár, el kell venni a szavazati jogát? Kifejtette, hogy most az állampolgárságot adják meg, a szavazati jog nem ennek a törvénynek a témája, hanem a választójogi törvényé. – Ehhez pedig mindenképpen hozzá kell majd nyúlni, meg kell oldani többek között az országon belüli kisebbségek szavazati jogának kérdését is – jegyezte meg Semjén, hozzátéve: a szavazati jog feltétele most is az, hogy a választópolgárnak legyen egy Magyarországon bejelentett címe, ahol szavazhat.
Erdélyben felcsillant a remény
Az erdélyi magyarok a rendszerváltás óta egyértelműen támogatják a kettős állampolgárság megadását. A Tőkés László akkori királyhágó-melléki református püspök által 1998-ban összehívott alsócsernátoni autonómiafórum már határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a 2000-ben rendezett romániai államfőválasztást megelőzően aláírásokat gyűjtött ezzel kapcsolatban, s az összegzésből kiderült, az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A 2004. decemberi népszavazás eredménytelenségét Erdélyben is csalódottság fogadta, ezért most felcsillant a remény, hogy a Fidesz-kormány rendezi a kérdést. Noha Románia jó ideje biztosítja a kettős állampolgárság intézményét a határon túl élő románok számára, Bukarest viszonyulása korábban homlokegyenest eltérő volt a témában. Adrian Nastase volt szociáldemokrata kormányfő 2004-ben őrültségnek nevezte a romániai magyarok kettős állampolgárságát, és arra figyelmeztetett, az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Azóta sokat változott a világ. A jobbközép Traian Basescu államfő mandátuma idején Románia jelentősen könnyítette a román állampolgárság megszerzésének feltételeit, ennek fényében az elnök a napokban kijelentette: a bukaresti hatóságok az év végéig a Moldovai Köztársaság tízezer polgárának biztosítanak román állampolgárságot havonta. Basescu lapunk tudósítójának többször leszögezte, hogy nincs kifogása az erdélyi magyarok kettős állampolgársága ellen.
Rostás Szabolcs (Kolozsvár)
A Vajdaságban nagy az egyetértés
A délvidéki magyarság politikai képviselői egyként üdvözlik a hamarosan hivatalba lépő Fidesz– KDNP-kormány eltökéltségét, hogy lehetővé teszi a határon kívül élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését anélkül, hogy ehhez el kellene hagyniuk szülőföldjüket. Ebben a kérdésben nagy az egyetértés az öt vajdasági magyar párt között. Hasonlóképpen vélekednek a magyar intézmények vezetőségében is. Külön gesztusértékűnek tartják, hogy az állampolgárságról szóló törvény tervezetét már az első parlamenti munkanapon átnyújtják. Szerintük ez is hozzájárul a 2004. december 5-i népszavazás okozta fájdalmas csalódás feldolgozásához, s a várható új jogszabályt erkölcsi elégtételként élik meg. A vajdaságiak tudják, hogy az anyaországi többség akkor sem – a megalázó propaganda ellenére sem – rekesztette ki a határon kívüli magyarokat a nemzetből, ám az újabb adatok – amelyek szerint az anyaországi magyarok 70 százaléka támogatja a kettős állampolgárság megadását – segítenek túllépni azon az időszakon. A szerb állam vezetői azonban már korábban egyértelművé tettek, hogy Belgrád nem gördít akadályt az elé, hogy a szerbiai polgárok elnyerjék a magyar állampolgárságot. Ez csakis Magyarországra tartozik – hangoztatták. Szerbia maga is érintett e kérdésben, hiszen sok szerb került a határokon túlra. Nagy részük már kettős állampolgársággal rendelkezik. A liberálisnak tekinthető törvénnyel megkönnyítették a kettős állampolgárság megszerzését. A délszláv térségben pedig ezzel nincsenek egyedül.
Sebestyén Imre (Újvidék)
Ellentmondásos Szlovák fogadtatás
A Ján Slota nevével fémjelzett kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt múlt pénteken ismertetett választási programjában Szlovákia önállóságát veszélyeztető, lehetséges agresszornak nevezte Magyarországot többek között azért, mert az új magyar kormány kettős állampolgárságot akar adni a határon túl élő magyaroknak. Ugyan a szlovák külügyminisztérium felszólította a nemzetieket, ne riogassák háborús veszéllyel Szlovákia polgárait, hiszen két szövetséges országról van szó. Dusan Caplovic kormányalelnök is úgy nyilatkozott a hét végén a kezdeményezésről, hogy „amennyiben a törvénynek exterritoriális hatása lesz, Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak fogja tekinteni, és elutasítja azt”. Miroslav Lajcák külügyminiszter ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy a világon és az Európai Unióban is elfogadott formáról van szó, Szlovákia is alkalmazza a kettős állampolgárságot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy információkat vár a szlovák kormány a magyar féltől, mert „nemcsak a forma, hanem a tartalom is fontos”, s kiemelte, kulcsfontosságú lesz a tárgyalások során a választójog kérdésének a megközelítése. A szlovákiai magyarok óriási többsége a 2004. december 5-i népszavazás hatalmas csalódása után pozitív gesztusként értékeli a Fidesz–KDNP szándékát, hogy szülőföldjük elhagyása nélkül lehetőségük lesz kérni a szlovák mellé a magyar állampolgárságot. A Magyar Koalíció Pártja politikusai által annak is tudatában vannak, hogy ezzel nem jár automatikusan választójog, hiszen Szlovákiában is csak annak van szavazati joga, aki állandó lakhellyel rendelkezik az országban.
Neszméri Sándor (Pozsony)
Szimbolikus gesztus árpátaljának
Kárpátalján a határon túli nemzetrészek, köztük az Ukrajnában élő magyarságnak tett gesztusként értékelik a kettős állampolgárság bevezetésével kapcsolatos elképzeléseket. A régió magyarságának legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós üdvözölte a lépést, amely szerinte azt is kifejezi, hogy az új hatalom a nemzetpolitikában is elhatárolja magát elődjétől. Vagyis az Orbán Viktor vezette kormány más úton akar haladni, mint az MSZP, amely az emlékezetes december 5-i népszavazással talán soha nem feledhető traumát okozott az anyaországtól elszakított részeken élőknek. Az akkori hatalom mindent elkövetett azért, hogy a népszavazást népszámlálássá degradálja, amely során felmérték, hányan viseltetnek rokon- és ellenszenvvel a határon túl élő magyarok iránt. Kovács elmondta, a KMKSZ mindig is a nemzetpolitika kontextusában kezelte a kérdést, elsősorban a kettős állampolgárság szimbolikus voltára, az érzelmi kötődésekre helyezve a hangsúlyokat, óva intve az irreális várakozásoktól, hiszen ez aligha jelenti a magyar szociális rendszerbe történő beintegrálódást. Másfelől viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna, legalábbis egyelőre, nem csupán nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, de az év elején első olvasatban elfogadott törvény szerint öt év börtönnel sújtaná azokat, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Ukrán elemzők szerint azonban van esély arra, hogy az új hatalom, amely egyre több gesztust igyekszik tenni a nemzeti kisebbségek felé is, más álláspontot képviseljen elődjénél.
Székely Gergely (Ungvár)
