Míg az elmúlt három évben több mint húszezer ember ellen indított vagyonosodási vizsgálatot az adóhatóság, a most távozó miniszterek és a miniszterelnök megússza az efféle ellenőrzést. S nemcsak ők, hanem a 2009-ben leköszönt Gyurcsány-kormány egyes tagjainak vagyongyarapodását sem vizsgálják meg. Annak ellenére sem, hogy ezt hatályos törvény írja elő. A história 2008 márciusában kezdődött. Az Országgyűlés ekkor elfogadott egy jogszabályt, amely egyebek mellett kimondja, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) köteles az államtitkárok, a kormánytagok és a miniszterelnök, valamint a velük egy háztartásban élő hozzátartozók vagyongyarapodását megvizsgálni. A paragrafus rögzítette azt is, hogy az ellenőrzéseket a tisztség megszűnése után haladéktalanul meg kell indítani.
*
Mivel a jogszabály azonnal hatályba lépett, már ellenőrizni kellett volna minden olyan állami vezető vagyongyarapodását, aki 2008 eleje óta köszönt le posztjáról. Vagyis meg kellett volna vizsgálni például Gyurcsány Ferenc, Draskovics Tibor és Benedek Fülöp vagyonosodását, miként a most távozó teljes kabinetre is ennek a sorsnak kellene várnia. Ám az ellenőrzéseket nem folytatták le, és egy darabig nem is teszik. A Gyurcsány-kormány ugyanis hibásan alkotta meg a szabályt, s a problémákat a Bajnai-kormány sem orvosolta.
Kérdésünkre az Állami Számvevőszéknél kifejtették, hogy a jogszabály egyszerűen végrehajthatatlan. Hogy miért, arról az ÁSZ egyik főtitkárhelyettese tájékoztatta lapunkat. Somogyvári István elsőként rögzítette: a számvevőszék nem folytathat le az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vagyonosodási vizsgálatot, adóhiányt nem állapíthat meg, szankciókat nem szabhat ki. A számvevőszék ugyanis nem hatóság, döntéseit sem a bíróságon, sem máshol nem támadhatják meg. Ráadásul az ÁSZ nem is kérheti be az adóbevallásokat, csupán a vagyonnyilatkozatokhoz férhet hozzá, ám a két dokumentum között jelentős különbség van.
Somogyvári István a történéseket felelevenítve mindenekelőtt azt közölte, hogy bár a passzus az ÁSZ-nak adott feladatot, a szabály elfogadása előtt a számvevőszékkel nem egyeztettek. Emiatt a szervezet csak a paragrafus megszavazása után jelezhette aggályait, amit meg is tett. Az ÁSZ felvetéseit a parlament elfogadta, s 2008 áprilisában országgyűlési határozatban kérte fel a kormányt arra, hogy a végrehajthatatlan szabályt vizsgálja felül és hozzon helyette újat. A számvevőszék időközben kidolgozott egy javaslatot a kérdés rendezésére. Ez így szól: az állami vezetők, köztük a kormánytagok, miniszterelnökök vagyongyarapodásának ellenőrzése két lépcsőben történhetne. Először az ÁSZ megvizsgálná az érintettek vagyonnyilatkozatát, s ha valakinél problémát tapasztal, akkor erről tájékoztatja az adóhivatalt, amely – második lépésként – eljárást indíthatna. Elképzelését az ÁSZ elküldte a Miniszterelnöki Hivatalnak és a parlament alkotmányügyi bizottságának is. Utóbbi a kérdést 2010 februárjában megtárgyalta, de lényegében nem támogatta. A bizottság inkább azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy a végrehajthatatlan szabályt törölje el. – A tervek szerint a képviselők a témáról 2010 tavaszán, vagyis a mostani ciklus utolsó üléseinek egyikén szavaztak volna, ám ez mégsem történt meg – ismertette az eseményeket a főtitkárhelyettes. Jelenleg tehát – folytatta – továbbra is életben van az említett szabály, ám azt az ÁSZ nem tudja végrehajtani. Vagyis sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai-kormány tagjai ellen nem indítanak vagyonosodási vizsgálatot a számvevők. Somogyvári István végül közölte, hogy a kérdés rendezetlenségére a számvevőszék fel kívánja hívni az új Országgyűlés figyelmét.
Az AB hamarosan dönt. Egy hónapon belül eldönti az Alkotmánybíróság (AB), hogy a vagyonosodási vizsgálatokról szóló jogszabályok megfelelnek-e az alkotmánynak – mondta kérdésünkre az AB sajtófőnöke. Sereg András hozzátette, eddig már háromszor tárgyaltak a bírák a kérdésről, s a döntés hamarosan megszülethet. A vagyonosodási vizsgálatok ügyét egyébként Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vitte a grémium elé.
Az Alkotmánybíróság döntése nagy jelentőségű lehet. A vagyonosodási vizsgálatokat ugyanis a szocialista vezetésű kormányok egyfajta feketegazdaság elleni csodafegyverként tartották számon. Az efféle ellenőrzések tömeges indításának ötlete Gyurcsány Ferenctől származott, aki még miniszterelnökként arra utasította az adóhivatalt, hogy a szervezet 2007-ben tízezer vagyongyarapodási ellenőrzést kezdjen meg. A bejelentés már csak azért is meglepő volt, mert egy évvel korábban, 2006-ban a kilencszázat sem érte el az ilyen eljárások száma. Az adóhatóságot mindez nem zavarta, s Gyurcsány Ferenc kívánságát jóval túlteljesítve 11 ezer vagyonosodási vizsgálatot fejezett be 2007-ben. A lendület a következő esztendőben némiképp alábbhagyott, 2008-ban hatezer ellenőrzést zártak le. Egy évvel később, 2009-ben tovább csökkent a befejezett eljárások száma, nem sokkal haladva meg a háromezret. A közzétett tervek szerint az idén is nagyjából ennyi, vagyis háromezer vagyonvizsgálatot indít az adóhivatal.
