Nagy bajban a Munkáspárt

Az új brit kormány kivizsgálja, hogy az előző, munkáspárti kabinet tagjai engedélyt adtak-e terrorista cselekményekkel gyanúsított személyek megkínzására. William Hague új külügyminiszter korábban azzal vádolta elődjét, jelenleg a Munkáspárt vezető tisztségére pályázó David Milibandet, hogy a fogolykínzások ügyében „rejtegetni valója van”.

2010. 05. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem világos, hogy a vizsgálatot milyen körülmények között folytatják le, és mikor kezdődik meg. William Hague szavaiból annyi azonban kiderült, hogy egy kijelölt bíró fogja levezényelni a független vizsgálatot, amely a The Guardian baloldali napilap értesülése szerint nem csupán a 2001. szeptember 11. óta történt kínzások részleteit hivatott felderíteni, hanem azon vezető kormányzati tisztviselők nevét is nyilvánosságra hozza, akik engedélyezték ezeket a kínzásokat. Emberi jogi csoportok örömüket fejezték ki az új kormánykoalíció lépése miatt. A konzervatív-liberális demokrata-kormány létrejöttét azonban minden bizonnyal csalódottan fogadták azok, akik mindenáron el akartak kerülni egy vizsgálatot a kínzások ügyében. Mindkét párt ugyanis régóta szorgalmazza a felelősök megnevezését és megbüntetését, csütörtökön nyilvánosságra hozott koalíciós paktumukban pedig az áll: „Sosem fogjuk eltűrni a kínzás alkalmazását”. Nagy nyomás nehezedhet például a Munkáspárt vezetői tisztségére pályázó David Miliband volt külügyminiszterre, akit Hague korábban azzal vádolt, „rejtegetni valója van”.
A szóban forgó vizsgálat elsősorban azt hivatott kideríteni, hogy brit titkosszolgálati ügynökök részt vettek-e valamilyen módon az amerikaiak által fogva tartott, terrorista cselekmények elkövetésével gyanúsított rabok kínzásában. Az amerikai fogolytáborból, Guantánamóról tavaly szabadon engedett etiópiai Binyam Mohamed, egy Nagy-Britanniában letelepedési engedéllyel rendelkező férfi például azt állította, hogy amikor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) emberei különböző vallatási technikákkal faggatták őt Pakisztánban és Marokkóban, a brit titkosszolgálat, az MI5 tájékoztatta az amerikaiakat arról, hogy milyen kérdéseket tegyenek fel neki, noha azzal sem voltak tisztában, a CIA éppen hol tartja fogva Mohamedet. „Nem seperhetjük a szőnyeg alá ezeket a vádakat. Amíg az összes tény nincs a birtokunkban, Nagy-Britannia hírneve a sárba tipródik” – mondta William Hague.
Philippe Sands jogi professzor közölte, hogy a kormányba vetett bizalom helyreállítása és az igazság kiderítése érdekében a vizsgálatnak mélyrehatónak és nyilvánosnak kell lennie.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.