Enyhítően hatott a kétoldalú kapcsolatokra, hogy Ukrajna frissen megválasztott elnöke kampányígéreteit betartva láthatóan igyekszik kiigazítani a kisebbségekkel szemben az elmúlt években foganatosított diszkriminatív intézkedéseket. Ezt jelzi az oktatási törvénynek a kárpátaljai magyarság megmaradása szempontjából oly fontos módosítása. Lehet-e további lépésekre számítani, így szó lehet-e a kisebbségek által kifogásolt, a nemzetiségi oktatás rendszerének felszámolását célzó 461-es rendelet viszszavonásáról?
– Az új ukrán kormány intézkedései a nemzeti kisebbségek oktatási igényeinek kielégítésére bizonyítják Viktor Janukovics elnök felelősségteljes hozzáállását a kérdéshez, valamint szavahihetőségét az ígéretei betartásában. Például az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel még elnökjelöltként kötött választási együttműködésben vállaltakat az új kormány teljes egészében betartja. Ezért meg vagyok győződve arról, hogy a továbbiakban is ez a felelősségteljes hozzáállás lesz a jellemző. Ami az említett rendeletet illeti, meg kell említenem, hogy a benne megfogalmazott feladatoknak a célja javítani a nemzetiségi nyelveken oktató iskolákban az ország államnyelve, az ukrán tanításának feltételein. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy az ukrán nyelv elsajátításának színvonala a nemzetiségi iskolákban javításra szorul. Ebben elsősorban maguknak e kisebbségeknek kell érdekeltnek lenniük. Meggyőződésem, hogy az oktatási tárca új vezetése részletesen megvizsgálja az említett rendeletet, s abban a nemzeti kisebbségekhez viszonyuló szellemben, amely az elnök programjában szerepel, nyitott minden racionális javaslatra.
– Az ukránosító törekvésekkel párhuzamosan – különösen Nyugat-Ukrajnában – erőre kapott a nacionalizmus, amely korábban nem tapasztalt szélsőséges tettekben is megnyilvánult. Ezek sorába illik a magyar emlékhelyek meggyalázása, így legutóbb a vereckei emlékmű ismételt megrongálása…
– A sajtóban megjelent, verec-kei honfoglalási emlékmű meggyalázására vonatkozó információkat követően személyesen kerestem meg Ukrajna belügyminisztériuma kárpátaljai főosztálya vezetőjét, és kértem indítson vizsgálatot a sajtóban közölt adatok valóságtartalmának megállapítására. Kárpátaljai rendőrség vezetője arról tájékoztatott, hogy a helyszíni szemle során a nyomozócsoport megállapította, nem felelnek meg a valóságnak a sajtóban közölt adatok, nem történt rongálás. Felelősséggel kijelenthetem tehát, hogy a magyar sajtóhoz olyan információ került, amely nem fedi a valóságot, és az ellenőrizetlen információk közlése súlyosan sértik Ukrajna nemzetközi tekintélyét, valamint az ukrán– magyar hagyományosan baráti, jószomszédi kapcsolatokat.
– Valójában nem is az a fontos, hogy ezúttal megrongálták-e az emlékművet, hiszen ez csak a felszín. Nemrégiben személyesen is tapasztalhattam, mennyire aggasztja a helyieket a Galíciából Kárpátaljára is beszüremlő kirekesztő magatartás. Visszagyömöszölhető-e a szellem a palackba?
– Én nem dramatizálnám enynyire a kialakult helyzetet. Minden egyes országban, úgy Magyarországon és Ukrajnában, léteznek bizonyos radikális szélsőjobboldali orientációjú erők. Ugyanakkor még Galíciában sem dominálnak ezek a kirekesztő magatartást hirdetők. Mint nagykövet, felelősségteljesen kijelenthetem, hogy a galíciai lakosság nagy többsége a más nemzetiségekkel való békés együttélés elvét vallja.
– A napokban emlékezik Ukrajna a csernobili katasztrófára, amely már 24 éve is igazolta, hogy a világ az ideológiai törésvonalak ellenére is alapvetően globális. A tragédia sokakat rádöbbentett az egymásrautaltságra. Akkor a szovjet rendszer nem nagyon akarta ezt tudomásul venni, de elég figyelmet és segítséget kap-e ma Ukrajna a következmények felszámolására?
– Teljesen egyetértek, Csernobil bizonyította, hogy a súlyos radioaktív fertőzéssel járó katasztrófák globális következményekkel járnak. Az ilyen technogén katasztrófák következményeinek felszámolása is megköveteli a nemzetközi összefogást. Ukrajna, valamint a G7 országai és az Európai Közösség másfél évtizede Ottawában aláírt egy memorandumot Csernobil bezárására. Ukrajna 2000 decemberében ezt meg is tette, míg a G7 és az EU mind a mai napig adós a vállalt kötelezettségek teljesítésével. Egyetlen nemzetközi biztonságnövelő infrastrukturális beruházás sem zárult le, noha öt év alatt valamennyit be kellett volna fejezni. Vannak azonban pozitív példák is, amelyeket mindenképpen szeretnék megemlíteni. Az idén márciusban emlékeztünk a katasztrófa következtében megbetegedett gyerekek gyógyítását és rehabilitációját célzó ukrán–kubai kormányközi megállapodás 20. évfordulójára. A Kubai Köztársaság az ország korántsem egyszerű gazdasági helyzete ellenére elsőként és mind a mai napig egyedüliként a világon ingyenes egészségügyi ellátást ajánlott a szenvedő ukrán gyerekeknek. A Csernobil gyerekei programban 24 500 sérült, közöttük
20 419 gyermek kezelését látták el. A gyógyítás, a rehabilitáció és az összes ellátási költséget a kubai fél állja. Ukrajna nagyon hálás ezért az önzetlen segítségért.
origo.hu
Ma még strandidő lesz, de készüljön, érkeznek a záporok!
