Miként értékeli, hogy erdélyi magyar képviselőként az EP alelnökévé választották?
– Először is köszönetet mondok azoknak, akik hozzásegítettek, hogy az erdélyi magyarságnak ilyen magas rangú képviselője lehessen az EP-ben. Nem kis dolog, hogy az európai törvényhozás elnöke, Jerzy Buzek lengyel, egyik alelnöke pedig erdélyi magyar, mindez engem akaratlanul is a vasfüggöny leomlásának évfordulójára és az 1989-es temesvári népfelkelésre emlékeztet. Íme, azóta több volt szocialista országot, közöttük Romániát és Magyarországot nemcsak, hogy felvették az EU-ba, hanem már ilyen magas szinten képviselhetjük országunk, régiónk és a kommunista rendszerváltozás, a volt kommunista tábor felzárkózásának ügyét. Ez európai emancipációnk jele.
– Melyek a legfontosabb célkitűzései, mit tekint prioritásának?
– Kiemelném, hogy egyszerre tudok a román és a magyar érdekek képviseletében eljárni. Ez is emlékeztet a temesvári sokvallású és
-nemzetiségű összefogásra, de külön eredményként értékelem, hogy népiesen szólva így tudom meghálálni az erdélyi magyar választók bizalmát. Vagyis az erdélyi magyarság ügyét tudom képviselni húsz éve tartó kisebbségjogi küzdelmeink rendjén, ugyanakkor pedig a többi határon túli nemzetrész képviseletében is eljárhatok a határokon átívelő egységes nemzetpolitika szellemében. Különösképpen gondolok a kárpátaljaiakra és a délvidékiekre, akik még nem tagjai az EU-nak, de képviseletem által nekik is használni tudok.
– Román liberális és szociáldemokrata politikusok sovinisztának, irredentának nevezték, és amiatt bírálták a jelölését, mert szerintük ön Románia államiságára tör. Hogyan kommentálja ezt a hisztérikus megnyilvánulást?
– Teljesen alaptalanok ezek a vádak. A posztkommunizmushoz húzó román szocialisták nyilatkozatai mellett számomra különösen a ciánbányászatban elvtelenül érdekeltté vált román liberálisoknak a Nagy-Románia Párt színvonalát megdöntő nacionalista, magyarellenes megnyilatkozásai elképesztők. Nem lehet komolyan venni ezeket a támadásokat, inkább azokat minősítik, akiktől származnak. Még ha vadásznának, sem találnának olyan mondatot tőlem, amely például Románia államiságának kétségbe vonását vagy a határok megváltoztatását jelentené. Velük szemben hadd mondjak köszönetet a román néppárti frakciónak, amely kifejezetten támogatott. Pártszinten különben csak a román szocialisták nyilatkoztak meg a választást megelőzően: elvárták volna, tegyek nyilatkozatot, amelyben kijelentem Románia határainak sérthetetlenségét. Ilyet nem tettem, mert nem nekem kell bizonyítanom az ártatlanságomat, hanem nekik kell a bűnösségemet.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
