Nagybánya egyszer s mindenkorra le kíván számolni a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai ciánszennyezés fájdalmas örökségével. A huszadik századi festőiskoláján kívül arany- és ezüstbányáiról nevezetes észak-erdélyi városban augusztus elsején népszavazást rendeznek az emberre és a környezetre egyaránt káros ipari tevékenység beszüntetéséért. A helyi önkormányzati képviselők által kezdeményezett referendumon két kérdésre kell válaszolniuk a 130 ezer lakosú máramarosi megyeszékhely szavazásra jogosult polgárainak. A helyieknek arról kell dönteniük, hogy egyetértenek-e a ciántechnológia, illetve az ólomkohászat helyi betiltásával. Ilyen jellegű helyi kezdeményezésre még nem volt példa Romániában, a nagybányai referendum tehát precedensértékű. A voksolás azért is különös jelentőséggel bír, mert tíz évvel ezelőtt éppen az ausztrál tulajdonban lévő helyi Aurul színesfém-feldolgozó üzem okozta a tiszai ciánszennyezést. A javaslat támogatása ügyében megállapodást is kötöttek a román Demokrata-Liberális Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) területi vezetői, a város képviselő-testülete pedig külön határozatot is napirendjére tűzött csütörtöki rendkívüli ülésén a szennyező technológiák betiltása tárgyában.
Ludescher István, Nagybánya RMDSZ-es ügyvezető polgármestere lapunknak elmondta, a kezdeményezés szervesen illeszkedik a helyi önkormányzat korábbi döntéssorozatába, amellyel meg kívánják akadályozni az orosz tulajdonban lévő Romaltyn Mining Rt. ciántechnológiás beruházását. A városi tanács áprilisban ugyanis felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását az egykori Aurul színesfém-feldolgozó térségében, hogy meghiúsítsa a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Romaltyn Mining tervét. A Polyus Gold aranykitermelő óriás nagybányai leányvállalata több tíz millió eurós beruházással kívánja feldolgozni az elmúlt évtizedekben a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból, és ehhez mintegy három évre lenne szüksége. A városatyák azonban kifogásolják, hogy a helyi zagyon kívül az oroszok külföldről is a Zazar-parti városba szállítanának nyersanyagot, amiből ugyancsak cianidos módszerrel nyernék ki a nemesfémet.
Különben a nagybányai tanács határozattervezete hivatkozik többek között az Európai Parlament májusban elfogadott, a ciántechnológiának az Európai Unió tagállamaiban történő betiltását szorgalmazó határozatára, és idézi Románia alkotmányát, miszerint valamennyi polgárnak joga van az egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez. Emlékeztetnek a városatyák arra is, hogy Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es és Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor három évvel ezelőtt törvénytervezetet dolgozott ki a cianidos módszer romániai betiltásáról (a jogszabály megrekedt a bukaresti parlament szakbizottságaiban), illetve hogy Magyarország, Csehország és Németország már meghozta ezt a döntést.
„A világ különböző országaiban a színesfémbányászatban alkalmazott ciántechnológia nagyon sok esetben emberi áldozatokat követelő, a környezetet súlyosan károsító baleseteket okozott. Szeretnénk elkerülni egy újabb, a Nagybányán 2000-ben bekövetkezett cián- és nehézfémszennyezéshez hasonló katasztrófát, amelynek kapcsán a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta a román államot amiatt, hogy nem mérte fel megfelelően az egykori Aurul-üzem működésének kockázatait, és ezáltal nem biztosította a polgárok egészséges környezethez fűződő jogát” – szerepel a ciántechnológia betiltását célzó nagybányai kezdeményezés indoklásában.
Ludescher István egyébként biztos abban, hogy a népszavazáson megjelenő lakosok többsége a szennyező technológiák betiltására szavaz majd, abban viszont vannak kétségei, hogy meglesz-e a referendum érvényességéhez szükséges részvételi arány. Kérdéses, hogy a népszavazás eredménye alapján le lehet-e állítani majd a szennyező gyárak működését. Az Európai Parlament döntéséhez hasonlóan ez a kezdeményezés is inkább politikai üzenetértékkel bír – nyilatkozta lapunknak Nagybánya polgármestere. Hozzátette: a ciántechnológiát ellenző szervezeteknek, lakosoknak Brüsszelhez hasonlóan Romániában is szembesülniük kell a bányaipar erőteljes ellenlobbijával.
origo.hu
Kíméletlen hidegfront érkezik, sokak egészségére nagyon káros
