Nincs is székházügy?

Újabb fejezettel gazdagodott  a Magyar Villamos Művek (MVM) körüli botránysorozat, miután ismeretlen feljelentők miatt a Fővárosi Főügyészség két ügyben is nyomozást rendelt el, két másikat pedig összevont már folyó eljárásokkal.

Hűtlen kezelés – ezt gyanítja az ügyészség az MVM-székház és egy szélerőműpark megvásárlása kapcsán. Az ügyekre egy ismeretlen feljelentő hívta fel a hatóság figyelmét, tulajdonképpen azt állítva, hogy a nemzeti villamos ipari társaság az új székházát és a nagylózsi szélerőműparkot egyaránt a piaci árnál drágábban vásárolta meg tavaly, milliárdokat dobva ki az ablakon. A feljelentők szerint ez Mártha Imre vezérigazgató és Karl Imre, a társaság stratégiai vezérigazgató-helyettese, egykori szocialista parlamenti képviselő nevéhez köthető. A Magyar Villamos Művek közleményében hangsúlyozza: a székház és a szélerőműpark megvásárlása is jó, ráadásul átlátható döntés volt, ráadásul a tulajdonos, vagyis a magyar állam mondta ki a végső szót mindkét esetben.
A székházügy 2006-ra, még Kocsis István vezérigazgatóságának idejére nyúlik vissza. Akkor kötött szerződést az MVM az Erste Bankcsoporttal székház bérlésére. A szerződés kétszer húsz évre szólt, amelynek végén a társaság megvásárolhatta volna az épületet az akkori piaci áron. Úgy tudjuk, több mint harmincmilliárd forintra rúgott volna a bérleti díjra a kétszer húsz év alatt költött pénz. Ez azonban csak becsült összeg, mert a díjat euróban kellett volna fizetni, monetáris csatlakozásunkig tehát a pontos összeg a forint árfolyamának alakulásán is múlott volna. A bérleti szerződés ingatlanszakértők szerint előnytelen volt, ezután döntött úgy az MVM közgyűlése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiadott mandátum alapján, hogy inkább megvásárolják az épületet. A vételár mintegy 18 milliárd forintot tett ki, ami a feljelentők szerint nagyobb összeg, mint amit az irodapiacon kérnek egy ekkora épületért. Csakhogy az MVM-székház nem puszta iroda, hanem nemzetbiztonsági védelem alatt álló épület, ahonnan az ország villamosenergia-rendszerét irányítják. Ez pedig információink szerint különleges és nyilván költséges építészeti megoldásokat igényelt, például a teherelosztó helyiségeit dupla födémmel kellett elkészíteni, és egyebek mellett gondoskodni kellett a szünetmentes kommunikációs rendszer kiépítéséről is. Az MVM hangsúlyozza, hogy a szélerőműpark megvásárlása is a tulajdonos jóváhagyásával történt, és illeszkedik a társaság stratégiai céljaihoz.
A névtelen feljelentők két másik ügyre, egy szerbiai erőművásárlás meghiúsulására és a Vértesi Erőmű privatizációs szerződése körüli botrányokra – a végül felbontott kontraktust Kocsis István akkori vezérigazgató kötötte 2008-ban a Kapolyi László nevéhez köthető System Consultinggal – is felhívták az ügyészség figyelmét. Mivel ezeket az eseteket az MVM korábbi feljelentése nyomán amúgy is vizsgálják, új eljárást nem indítottak ezekben az ügyekben, csak hozzácsatolták a régiekhez.