Nincs is székházügy?

Újabb fejezettel gazdagodott  a Magyar Villamos Művek (MVM) körüli botránysorozat, miután ismeretlen feljelentők miatt a Fővárosi Főügyészség két ügyben is nyomozást rendelt el, két másikat pedig összevont már folyó eljárásokkal.

Erdősi Csaba
2010. 06. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hűtlen kezelés – ezt gyanítja az ügyészség az MVM-székház és egy szélerőműpark megvásárlása kapcsán. Az ügyekre egy ismeretlen feljelentő hívta fel a hatóság figyelmét, tulajdonképpen azt állítva, hogy a nemzeti villamos ipari társaság az új székházát és a nagylózsi szélerőműparkot egyaránt a piaci árnál drágábban vásárolta meg tavaly, milliárdokat dobva ki az ablakon. A feljelentők szerint ez Mártha Imre vezérigazgató és Karl Imre, a társaság stratégiai vezérigazgató-helyettese, egykori szocialista parlamenti képviselő nevéhez köthető. A Magyar Villamos Művek közleményében hangsúlyozza: a székház és a szélerőműpark megvásárlása is jó, ráadásul átlátható döntés volt, ráadásul a tulajdonos, vagyis a magyar állam mondta ki a végső szót mindkét esetben.
A székházügy 2006-ra, még Kocsis István vezérigazgatóságának idejére nyúlik vissza. Akkor kötött szerződést az MVM az Erste Bankcsoporttal székház bérlésére. A szerződés kétszer húsz évre szólt, amelynek végén a társaság megvásárolhatta volna az épületet az akkori piaci áron. Úgy tudjuk, több mint harmincmilliárd forintra rúgott volna a bérleti díjra a kétszer húsz év alatt költött pénz. Ez azonban csak becsült összeg, mert a díjat euróban kellett volna fizetni, monetáris csatlakozásunkig tehát a pontos összeg a forint árfolyamának alakulásán is múlott volna. A bérleti szerződés ingatlanszakértők szerint előnytelen volt, ezután döntött úgy az MVM közgyűlése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiadott mandátum alapján, hogy inkább megvásárolják az épületet. A vételár mintegy 18 milliárd forintot tett ki, ami a feljelentők szerint nagyobb összeg, mint amit az irodapiacon kérnek egy ekkora épületért. Csakhogy az MVM-székház nem puszta iroda, hanem nemzetbiztonsági védelem alatt álló épület, ahonnan az ország villamosenergia-rendszerét irányítják. Ez pedig információink szerint különleges és nyilván költséges építészeti megoldásokat igényelt, például a teherelosztó helyiségeit dupla födémmel kellett elkészíteni, és egyebek mellett gondoskodni kellett a szünetmentes kommunikációs rendszer kiépítéséről is. Az MVM hangsúlyozza, hogy a szélerőműpark megvásárlása is a tulajdonos jóváhagyásával történt, és illeszkedik a társaság stratégiai céljaihoz.
A névtelen feljelentők két másik ügyre, egy szerbiai erőművásárlás meghiúsulására és a Vértesi Erőmű privatizációs szerződése körüli botrányokra – a végül felbontott kontraktust Kocsis István akkori vezérigazgató kötötte 2008-ban a Kapolyi László nevéhez köthető System Consultinggal – is felhívták az ügyészség figyelmét. Mivel ezeket az eseteket az MVM korábbi feljelentése nyomán amúgy is vizsgálják, új eljárást nem indítottak ezekben az ügyekben, csak hozzácsatolták a régiekhez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.