A sanghaji világkiállítás félidejében egy Bolgár György által hazánkról írt, kínai nyelvre lefordított könyvvel bővült a magyar pavilon egyébként meglehetősen gyér portfóliója. Arra a kérdésre, hogy miként esett az MSZP közeli médiaszemélyiség alkotására a szervezők választása, Szöllősi Katalin, a pavilon üzemeltetési igazgatóhelyettese azt közölte: a könyv az expóhoz méltó színvonalon mutatja be Magyarországot, a természeti szépségeinktől és borainktól kezdve Gábor Zsazsán és Kodály Zoltánon át a Nobel-díjas tudósainkig, így kézenfekvő volt Bolgár György mellett dönteni. A kínaira fordított Bolgár-mű a hazai könyvpiacon gigantikusnak számító, más szerző műve számára aligha elérhető húszezer példányban készült el, ám – mint Szöllősi elmondta – kereskedelmi terjesztésre nem gondoltak, a könyv pusztán promóciós, reprezentatív célokat szolgál, magyarán, azt ingyen osztogatják delegációknak és az arra érdemesnek ítélt embereknek. – A pavilon a napokban fogadta kétmilliomodik látogatóját és legalább ennyire számítunk az expó végéig. Ha ebből indulunk ki, a húszezres példányszám igen csekély, ezért amennyiben szükséges, utánnyomatjuk a könyvet – fogalmazott a pavilon igazgatóhelyettese, aki érdeklődésünkre nem tudta megmondani, hány adóforintot emésztett fel a különös megrendelés.
Bolgár könyve idehaza angol nyelven Made in Hungary or made by Hungarians (Magyarországról származik, vagy magyarok által készített) címen jelent meg, 104 oldalon, ára 1980 forint. Ha a kínaira fordított változatot a kiadványt gondozó Kossuth Kiadó ennyiért szállította le az expót bonyolító Genexpo 2010 Kft.-nek, úgy csaknem negyvenmilliós kiadásról beszélhetnünk. Arról nincs információnk, hogy Bolgár az eladott példányszám után kap-e honoráriumot, vagy pedig fix összegben állapodtak meg a kiadóval.
Bár a fenti ügy alapján nem látszik a pénzszűke, a kínai alvállalkozók Sanghajban mégis aggódhatnak számláik kifizetése miatt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ugyanis április óta nem utalja át a függőben lévő számlák végösszegeit a Genexpo Kft.-nek. A 2,5 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot tavaly egyedüliként megnyerő, a szocialista kormány holdudvarához erősen kötődő cég eleddig több mint 300 millió forintot nem kapott kézhez.
Mint ismert, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata július első napjaiban indult meg, és azt hivatott kideríteni, hogy a több gyanús szerződéssel bíró sanghaji világeseményen hazánk valóban minden fillért a magyar országimázs és a vállalkozások üzleti lehetőségeinek építésére fordított-e. Górcső alá veszik az expóval kapcsolatos kormánydöntések végrehajtását és a költségvetési támogatások elhasználását, s nem hagyják figyelmen kívül azt sem, hogy pontosan milyen tevékenységet folytatott az időközben menesztett Huszty András, a magyar–kínai kapcsolatokért és a világkiállítás előkészítéséért felelős kormánybiztos. – A szeptemberig tartó ellenőrzésen a korábbi Miniszterelnöki Hivatal által az expóra elköltött több mint hárommilliárd forintot tételesen elszámoltatjuk, s így kiderül, a teljesítések arányban álltak-e a kifizetett összegekkel. Az első részeredmények megszületéséig pedig nem akarunk döntést hozni a további kifizetésekről – közölte kérdésünkre a kormányzati kommunikációs államtitkárság.
Lapunk számos alkalommal beszámolt arról, hogy a milliárdos költségeket a magyar pavilon szakértői vélemények szerint egyáltalán nem tükrözi, ám a 2007 óta zajló előkészületekkor több balliberális érdekeltségű cég is jövedelmező megbízáshoz jutott. A tanácsadói és szakértői szerződések és az összesen százmillió forintot felemésztő imázsfilmmegbízások arról tanúskodnak, hogy Husztyék komolyan vették a világkiállításra való felkészülést, ennek ellenére a helyszínen járt magyar szakértők szerint ez nem eredményez túl nagy áttörést a két ország kapcsolataiban.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
