Ursula von der Leyen nem foglalkozik az európai emberek problémáival

Ursula von der Leyen strasbourgi évértékelőjében alig szólt az európai emberek mindennapi gondjairól: beszéde nagy részét Ukrajna támogatásának, újabb szankcióknak és a brüsszeli hatalom további bővítésének szentelte. Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa lapunknak nyilatkozva rámutatott: a bizottsági elnök ismét elkerülte a kontinens legsúlyosabb problémáit, a migrációt, a versenyképességet és a magas energiaárakat.

Ursula von der Leyen Fotó: GINTS IVUSKANS Forrás: AFP

Csak Ukrajna a fontos

Ursula von der Leyen beszédében elmondta, Európa a szabadságért, a függetlenségért és a demokráciáért harcol, ezért szerinte elengedhetetlen, hogy Ukrajna megkapja a szükséges fegyvereket és pénzügyi támogatást. Hangsúlyozta, hogy a globális válság miatt az európaiak mindennapjai egyre nehezebbek, ám szerinte nem ülhetünk ölbe tett kézzel – ezért inkább fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást. Von der Leyen szerint Európának nincs más választása, mint aktívan bekapcsolódni az új világrendért folyó küzdelembe, ahol egyre több nagyhatalom ellenségesen tekint a kontinensre. Az elnök emlékeztetett: Európa már bizonyította egységét a világjárvány idején, az energiabiztonság terén és Ukrajna támogatásában is – most pedig ismét hasonló összefogásra van szükség.

Tiszás taps a háborúnak!

Posted by Bohár Dániel - Riporter on Wednesday, September 10, 2025

Von der Leyen hangsúlyozta: „A háborút igazságos és tartós békével kell lezárni, mert Ukrajna szabadsága Európa szabadsága. Hozzátette: „Továbbra is támogatni fogjuk a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.”

Több brüsszeli központosítás

Von der Leyen bejelentette: az Európai Unió már a 19. szankciós csomagot készíti elő Oroszország ellen. Emellett kedvezményeket ígért azoknak az országoknak és vállalatoknak, amelyek ukrán nyersanyagot vásárolnak vagy más módon támogatják Kijevet.

Az elnök sürgette, hogy Európa azonnali pénzügyi támogatást nyújtson az ukrán gazdaság életben tartásához.

Hangsúlyozta: most az a kérdés, képes-e Európa egységesen fellépni. Mint mondta, meg kell erősíteni az Európa-párti demokratikus erők többségét, és a bizottság kész minden erejével együttműködni ebben a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel. Kritikusai szerint azonban ez újabb lépést jelent Brüsszel hatalmának központosítása felé.

Fotó: SEBASTIEN BOZON/AFP

Nem beszélt az európai polgárok problémáiról

Von der Leyen ugyan röviden említést tett a megélhetési gondokról, a magas költségekről és a globális válság következményeiről, ám beszédének üzenete egyértelmű volt: újabb szankciók Oroszország ellen, több fegyver és pénz Ukrajnának, valamint a brüsszeli hatalom további erősítése.

A beszéd értékelésére a Magyar Külügyi Intézet munkatársát, Siklósi Pétert kértük, aki lapunknak elmondta: a bizottság elnöke inkább külső ügyekre, főként a háborúra koncentrált, miközben az Európát belülről feszítő problémákat szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. Siklósi Péter szerint az európai gazdasági versenyképesség gondjairól alig esett szó, pedig, mint mondta, minden ezen alapul. Hozzátette: a migráció kérdését is csak érintette, pedig az európai emberek mindennapjait nagymértékben befolyásolja – fogalmazott. 

Von der Leyen nem gyakorolt önkritikát a kudarcot vallott politikákkal kapcsolatban, és került minden kényesebb témát, például az amerikaiakkal kötött, Európa számára hátrányos vámmegállapodást

– fogalmazott a szakértő. Siklósi Péter úgy látja: mindez azt mutatja, hogy a bizottság elnöke nem tud mit mondani azokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül érintik az európaiakat. 

Ukrajna támogatását arra is felhasználja, hogy Brüsszel hatalmát növelje a tagállamok szuverenitásának rovására

– magyarázta. Példaként a közös hitelfelvételeket említette, amelyek szerinte a brüsszeli központot erősítik, miközben a tagállamokat gyengítik.

Az olyan fontos téma, mint a migráció problémája sem kapott hangsúlyos helyet Von der Leyen beszédében. Siklósi Péter lapunknak kifejtette, az előző európai parlamenti választásokon az európai választók határozottabb fellépést követeltek az illegális migrációval kapcsolatban. Bár ez szóba került a bizottsági elnök beszédében, de csak az általánosságok szintjén maradt. Siklósi Péter elmondta, 

az elmúlt egy évben nem láttuk, hogy a bizottság változtatott volna a korábbi migrációpárti álláspontján, és gyakorlati lépésekkel ténylegesen ebbe az irányba indult volna el. Ennek semmi nyoma nincsen.

Fotó: SEBASTIEN BOZON/AFP

Egekben az energiaárak

Egy éve már, hogy a Draghi-jelentés is felhívta a figyelmet arra, amit a magyar kormány már évek óta mond, miszerint az ipart és a családokat megnyomorító energiaárakat csökkenteni kell. A szakértő szerint ezen a téren sem történt előrelépés. 

Von der Leyen elismételte ugyan, hogy csökkenteni kell az ipart és a családokat sújtó energiaárakat, de semmiféle konkrét elképzelést nem mutatott. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a háborúnak véget vetnének, és fokozatosan feloldanák az Oroszországgal szembeni korlátozásokat, így újra olcsó orosz energiát lehetne vásárolni. Ezzel szemben inkább még tovább vágják a megmaradt kapcsolatokat is, ami szükségszerűen az energiaárak növekedéséhez vezet.

Hozzátette: az energiaárak jelenleg Európában a legmagasabbak, miközben az Egyesült Államokban és Kínában jóval alacsonyabbak.

Siklósi Péter összegzése szerint Von der Leyen beszéde elkerülte a legfontosabb problémákat, önkritika nélkül sorolta az eddigi sikertelen politikák folytatását, miközben a háború ügyében a korábbi álláspontokat ismételte meg – csak még határozottabb hangon.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)