A testület zárt ülésén Balajti László, a hivatal januárban kinevezett főigazgatója – aki a lehallgatási botrány idején a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot vezette – azt is elmondta, az a hangfelvétel, amelyet Dávid Ibolya volt MDF-elnök a párt 2008. őszi elnökválasztása idején a sajtó képviselőinek bemutatott, illetve Szilvásy György volt titokminiszter a testület tagjainak kiosztott, biztosan nem az általa akkor irányított szervezettől került a politikusokhoz.
Az elhárítás működését és Balajti László jelentését is jól ismerő forrásunk szerint a tábornok a beszámolóban a hiányzó létszám feltöltésének problémái mellett arra is kitért, hogy a Laborccal együtt távozó vezetők nyugdíjazási kérelmeit az akkor még hivatalban lévő főigazgató minden esetben ellenvetés nélkül hagyta jóvá.
*
Emlékezetes, miután Galambos Lajos, az elhárítás korábbi főigazgatója az Egymásért alapítvány titkosszolgálati érintettsége és egyéb botrányok miatt távozni kényszerült tisztségéből, a Gyurcsány-kormány az akkor műveleti helyettesként dolgozó Laborcot bízta meg az NBH vezetésével. A 2007. május 31-én megbízott főigazgató szeptemberben kezdett hozzá a sajtóban tisztogatásként is említett úgynevezett szervezeti átalakításhoz. Szilvásy György akkori titokminiszter ezt a hatékonyság növelésével, a párhuzamosságok kiszűrésével és a gyorsabb információáramlással indokolta. Mint mondta, ki kellett küszöbölni a megelőző hónapokban napvilágra került szakmai hiányosságokat, és cáfolta, hogy elküldték volna az NBH teljes vezetését, ami lapunk információi szerint a gazdaságin kívül az összes igazgatót és húsz főosztályvezetőt érintett.
Mint azt Demeter Ervin, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után elmondta, Balajti László főigazgató a grémium előtt diplomatikusan ugyan, de arról tájékoztatott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején politikai célokra is használták a polgári titkosszolgálatokat. A főigazgató a romák elleni gyilkosságsorozat feltárásában elkövetett hibákkal összefüggésben kijelentette, a hivatalon belül már történtek személycserék, illetve az érintettek közül többekkel szemben fegyelmi eljárás indult.
Pert vesztett a hivatal. A Transparency International Magyarország első fokon pert nyert a Nemzetbiztonsági Hivatal jogutódjával, az Alkotmányvédelmi Hivatallal szemben, így a Fővárosi Bíróságon tegnap kihirdetett határozat értelmében át kell adniuk a jogvédő szervezetnek azon cégek a listáját, amelyeken keresztül a nemzetbiztonsági beszerzéseket bonyolítják.
A bíróság szerint a közpénzek felhasználásának szempontjából a beszállítók listája közérdekű adat, és abban az esetben, ha a felsorolás nem tartalmazza a beszerzések tárgyát, illetve azok folyamatát, akkor a kért információk átadása nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi képviselője a tárgyalás után azt mondta, a megbízó a törvényben megszabott határidőn belül dönt arról, hogy fellebbeznek-e a határozat ellen.

Ez most komoly? Az M44 végre elérhet a határig – térképen is mutatjuk