Pont kerül végre Romániában a Ceausescu diktátor házaspár pontos nyughelyével kapcsolatban az elmúlt több mint két évtized során újra és újra megfogalmazott találgatások végére. Beérett ugyanis a volt kommunista vezetők gyermekei évekkel ezelőtti kezdeményezésének gyümölcse, és Bukarestben tegnap kihantolták Nicolae és Elena Ceausescu földi maradványait, hogy kétséget kizáróan bebizonyosodjon, valóban ők nyugszanak a hatóságok által megjelölt sírokban. Az Európa egyik legszörnyűbb kommunista diktatúráját megteremtő, Romániát 1965-től irányító Nicolae Ceausescut és feleségét a Temesváron kipattant forradalom idején végezték ki egy rögtönítélő katonai bíróság döntése nyomán. A két és fél évtizeden keresztül a fáraókat is megszégyenítő személyi kultuszt kiépítő Kondukátort és nejét a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért ítélték halálra, és rögtön ki is végezték őket a Bukarest közeli Tirgoviste városában. Sátorlapba tekert holttestüket tankkal öt napon keresztül, egyik katonai egységből a másikba fuvarozták, mígnem december 30-án Bukarestben eltemették.
Elhantolásukat, pontos nyughelyüket azonban éveken keresztül mítosz lengte körül, mivel temetésükről semmilyen hivatalos papír nem készült, fejfáikra pedig eredetileg két ezredes feleségének nevét vésték fel. Elsősorban ez a bizonytalanság késztette arra hét évvel ezelőtt Zoe Ceausescut, hogy bírósági úton próbálja tisztázni szülei nyugvóhelyének hollétét.
A kommunista eszmékkel való kacérkodása előtt fiatalon suszterinasként dolgozó Nicolae Ceausescu és Elena Petrescu 1945-ben kötött házasságából három gyermek született, Valentin, Zoe és Nicu közül azonban ma már csak az előbbi él. A diktatúra idején komoly politikai karriert befutó és utódnak kiszemelt Nicut a ’89-es forradalom után a nemzetgazdaság aláásásáért húszéves börtönbüntetésre ítélték, 1996-ban azonban májcirózisban elhunyt. Nővére és bátyja teljes vagyonát elkobozta a román állam, Valentinnek viszont nemrég sikerült visszaperelnie vagyontárgyai – értékes festmények, műkincsek – jelentős részét. A matematikus végzettségű Zoe sohasem lehetett megbizonyosodva afelől, hogy valóban anyja és apja fekszik a bukaresti Ghencea temetőben, ahol évente valóságos zarándoklatot rendeznek az „aranykor” iránt nosztalgiázók. Többször hangoztatta, gondoskodni szeretne arról, hogy keresztény szertartás szerint helyezze szülei hamvait újra nyugalomba, és mivel a bukaresti védelmi minisztérium és a temetőt működtető vállalat évekig azzal az indokolással utasította el exhumálásra vonatkozó kérését, hogy nincs a birtokában olyan irat, amely bizonyítaná, valóban a diktátorpár nyugszik a vitatott sírban, beperelte a két intézményt. Keresetét kezdetben elutasította a bíróság, a bukaresti ítélőtábla viszont a nyughely pontos megjelölésére kötelezte a védelmi tárcát. Ezt a döntést a 2006-ban elhunyt Zoe már nem élhette meg, terve megvalósítását azonban férje, Mircea Oprean és bátyja, Valentin folytatta. Igyekezetüket nemrég koronázta siker, amikor a bíróság rájuk ruházta a sírok feletti használati jogot, így zöld jelzést kaptak az exhumálásra is.
Ez tegnap megtörtént, és törvényszéki orvostani szakértők – a nyilvánosság teljes kizárásával – mintákat vettek Ceausescuék földi maradványaiból, hogy DNS-elemzéssel megállapítsák a holttestek személyazonosságát, majd visszatemették a csontokat.
Mircea Oprean az exhumálás után úgy nyilatkozott, valószínűnek tartja, hogy valóban a diktátorpár nyugszik a sírban, mivel látta a golyó lyuggatta télikabátot és nadrágot, valamint a sapkát, amelyben Ceausescut kivégezték. Mint elmondta, a család ugyanabban a temetőben, de más sírhelyen temeti majd el Nicolae és Elena maradványait. Ennek kapcsán sokan máris felteszik a kérdést, akad-e olyan ortodox lelkész Romániában, aki hajlandó újratemetni a falu- és templomrombolást elrendelő kommunista vezetőt. Mások attól tartanak, hogy új lendületet kaphat a kommunizmus iránti nosztalgia, amelynek első számú haszonélvezője az éppen nemrég újjáalakult Román Kommunista Párt lehet.
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett? - 6/2: Kulja András