Jelentős lépést tett a „felsőoktatási önrendelkezés” irányába a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata. A kincses város 1959-ben egybeolvasztott egyetemén nemrég fejeződött be a magyar szakok akkreditációs folyamata az alapszakok és a mesterképzés esetében is, ami az illetékesek szerint a magyar tagozat nagyobb önállóságát eredményezi. Magyari Tivadar, a felsőoktatási intézmény magyar tagozatáért felelős rektorhelyettesének tájékoztatása szerint az egyetem alap- és mesterszakai immár külön szerepelnek a román jogszabályokban, ami jogbiztonságot jelent, hiszen a külön is akkreditált magyar szakok létezését most már a törvény szentesíti. Gyakorlatilag a 72 magyar nyelvű alap- és 31 mesterszak ezentúl a román szakoktól különállóan, saját akkreditációt nyert azáltal, hogy immár külön szerepelnek a bukaresti oktatási minisztérium egyetemi szakokat tartalmazó jegyzékében. Ezáltal a 2010–2011-es tanévben először fordul elő, hogy valamennyi induló magyar nyelvű szak önálló akkreditációval rendelkezik, ami azért fontos a magyar felsőoktatás önálló szerveződése szempontjából, mert a magyar szakok tanrendje a jövőben eltérhet ugyanazon szakok román változatától.
– Ez azért jelentős eredmény, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, azaz áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire – értékelte a fejleményeket Magyari Tivadar. Szerinte a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét, és hatékonyabban tudja kamatoztatni a magyarországi vendég előadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben tudják majd egyeztetni a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát. A magyar tagozat önállósága irányába tett lépést lapunknak Hantz Péter, a Bolyai egyetem újraalapításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke is méltatta, fontosnak tartva ugyanakkor, hogy egy vegyes tannyelvű egyetemen nemcsak a magyar szakok akkreditációja, hanem a magyar karok létrehozása is lehetővé váljék. Mint ismeretes, Kovács Lehellel együtt Hantzot évekkel ezelőtt a magyar karok létrehozásának szorgalmazása miatt kizárta soraiból a BBTE román vezetősége.
Eközben célegyenesbe jutott az intézményi akkreditáció terén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) is. Az előző Orbán-kormány által kilenc évvel ezelőtt létrehozott, túlnyomórészt a magyar költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi, kolozsvári és csíkszeredai karain a bukaresti akkreditációs bizottság lefolytatta a végleges átvilágítást, és elégedettnek bizonyult az egyetemen zajló oktatás minőségével. A testület tagjai a Sapientia jelenlegi és egykori hallgatóival is szóba álltak, sőt felkerestek olyan munkáltatókat is, akik EMTE-végzősöket alkalmaztak; a munkaadók többsége elégedett volt a fiatalok felkészültségével. Nemrég megkapta a működési engedélyt az EMTE kolozsvári természettudományi és művészeti karának filmművészet, fotóművészet és média, valamint jogi szaka is, így júliusban már ezekre is felvételit hirdetnek az erdélyi magyar diákok számára. Különben a Sapientia a napokban Kolozsváron rendezett román–magyar felsőoktatási fórumot a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) közösen, és Szabó Gábor, az MRK elnöke nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy a romániai magyar felsőfokú képzés európai minőségű.
origo.hu
Magyar Péter a sajtóban hízeleg a nőknek, miközben valójában lenézi őket
