A művészettől az életig

A pécsi Janus Pannonius Múzeumban holnap délután öt órakor lesz az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat egyik legrangosabb eseménye, A művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban című kiállítás megnyitója. A tárlat, amelynek kurátora Bajkay Éva és Várkonyi György, október 24-ig tart nyitva. Szeptember 28-án szakmai napot, Bauhaus-ünnepet rendeznek.

Munkatársunktól
2010. 08. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Berlinben és New Yorkban is átfogó kiállítást rendeztek 2009–10-ben a Bauhaus alapítása kilencvenedik évfordulója alkalmából. A modern formakultúrát meghatározó német főiskola egyik legjelentősebb mestere, Moholy-Nagy László műveiből pedig Frankfurt után az idén a német fővárosban láthat nagyszabású bemutatót a közönség. A tanárként is híressé lett Moholy-Nagy Lászlón és Breuer Marcelen kívül azonban jó néhány más magyar művész dolgozott a Bauhausban: Pap Gyula pályája a fémműhelyben indult, Berger Otti a szövőműhelyben tanított. Pécs hét alkotón keresztül különösen szorosan kötődött Weimarhoz: építészként szerzett később hírnevet az USA-ban Breuer Marcel, Svédországban Forbát Alfréd, Weininger Andor a festő-grafikus, tervező és színházi szakember New Yorkban telepedett le, míg a hazatértek alig ismertek, mint Molnár Farkas budapesti villái, Stefán Henrik és Johan Hugó festményei és üvegablakai.
Felfedezésre vár Sebők István színháztervezői tevékenysége, Neugeboren Henrik képei és Bach-emlékműve, Schwarz István és Téry Margit grafikái, valamint a kint tanult fotóművésznők: Fodor Etel, Blüh Irén, Kárász Judit kísérleti, illetve szociografikus fényképei. Kállai Ernő a „bauhaus” folyóirat szerkesztője volt, a festő Bortnyik Sándor kívülállóként aktív résztvevője a főiskola rendezvényeinek. Bár nagy részük festőnek indult, a kezdeti, romantikus időszak után a magyarok nagyban hozzájárultak a főiskola szemléletében végbement konstruktivista fordulathoz, ami a művészet és a technika új egységének kereséséhez vezetett a Bauhausban. Az építészet, dizájn, bútorkészítés, tipográfia, reklám, színház, fotó, film, festészet, plasztika területén jelentkezett újítások mellett a Bauhaus transznacionális szemlélete is megelevenedik a kiállításon az ünnepek és hétköznapi élet bemutatásával. Ebben is kiemelkedő szerep jutott a magyaroknak.
A mesterek és tanítványok egymást inspiráló alkotói kollektívájának eredményeit láthatjuk, amikor a növendékek munkái együtt szerepelnek a világhírű mesterek: Gropius, Kandinszkij, Klee, Itten, Feininger, Schlemmer, Bayer, Joost Schmidt és mások alkotásaival.
A kiállítást hosszan tartó kutatások eredményeként 50 német és magyar köz- és magángyűjtemény agyagából állt össze, és 400 oldalas reprezentatív katalógus kíséri. A pécsi múzeum fő partnere a dessaui és weimari Bauhaus-múzeum mellett a berlini Bauhaus-Archiv, ahol a kiállítást szintén megrendezik december 8. és 2011. február 21. között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.