A művészettől az életig

A pécsi Janus Pannonius Múzeumban holnap délután öt órakor lesz az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat egyik legrangosabb eseménye, A művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban című kiállítás megnyitója. A tárlat, amelynek kurátora Bajkay Éva és Várkonyi György, október 24-ig tart nyitva. Szeptember 28-án szakmai napot, Bauhaus-ünnepet rendeznek.

Berlinben és New Yorkban is átfogó kiállítást rendeztek 2009–10-ben a Bauhaus alapítása kilencvenedik évfordulója alkalmából. A modern formakultúrát meghatározó német főiskola egyik legjelentősebb mestere, Moholy-Nagy László műveiből pedig Frankfurt után az idén a német fővárosban láthat nagyszabású bemutatót a közönség. A tanárként is híressé lett Moholy-Nagy Lászlón és Breuer Marcelen kívül azonban jó néhány más magyar művész dolgozott a Bauhausban: Pap Gyula pályája a fémműhelyben indult, Berger Otti a szövőműhelyben tanított. Pécs hét alkotón keresztül különösen szorosan kötődött Weimarhoz: építészként szerzett később hírnevet az USA-ban Breuer Marcel, Svédországban Forbát Alfréd, Weininger Andor a festő-grafikus, tervező és színházi szakember New Yorkban telepedett le, míg a hazatértek alig ismertek, mint Molnár Farkas budapesti villái, Stefán Henrik és Johan Hugó festményei és üvegablakai.
Felfedezésre vár Sebők István színháztervezői tevékenysége, Neugeboren Henrik képei és Bach-emlékműve, Schwarz István és Téry Margit grafikái, valamint a kint tanult fotóművésznők: Fodor Etel, Blüh Irén, Kárász Judit kísérleti, illetve szociografikus fényképei. Kállai Ernő a „bauhaus” folyóirat szerkesztője volt, a festő Bortnyik Sándor kívülállóként aktív résztvevője a főiskola rendezvényeinek. Bár nagy részük festőnek indult, a kezdeti, romantikus időszak után a magyarok nagyban hozzájárultak a főiskola szemléletében végbement konstruktivista fordulathoz, ami a művészet és a technika új egységének kereséséhez vezetett a Bauhausban. Az építészet, dizájn, bútorkészítés, tipográfia, reklám, színház, fotó, film, festészet, plasztika területén jelentkezett újítások mellett a Bauhaus transznacionális szemlélete is megelevenedik a kiállításon az ünnepek és hétköznapi élet bemutatásával. Ebben is kiemelkedő szerep jutott a magyaroknak.
A mesterek és tanítványok egymást inspiráló alkotói kollektívájának eredményeit láthatjuk, amikor a növendékek munkái együtt szerepelnek a világhírű mesterek: Gropius, Kandinszkij, Klee, Itten, Feininger, Schlemmer, Bayer, Joost Schmidt és mások alkotásaival.
A kiállítást hosszan tartó kutatások eredményeként 50 német és magyar köz- és magángyűjtemény agyagából állt össze, és 400 oldalas reprezentatív katalógus kíséri. A pécsi múzeum fő partnere a dessaui és weimari Bauhaus-múzeum mellett a berlini Bauhaus-Archiv, ahol a kiállítást szintén megrendezik december 8. és 2011. február 21. között.