Önt négy kollégájával együtt egy héttel ezelőtt választotta meg az Országgyűlés. Ezzel megújult az Országos Választási Bizottság. Hogyan készülnek az október 3-i önkormányzati voksolásra?
– Már a február 15-én megválasztott előző testület elkezdte a felkészülést: jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba. Mi ezt a munkát folytatjuk, közben igyekszünk összecsiszolódni.
– Nem okoz majd gondot, hogy a július 23-án beiktatott OVB-nek csak két olyan tagja van, akik eddig is részt vettek a testület munkájában? Az egyik éppen ön, a másik Sasvári Róbert, aki a Fidesz delegáltjaként a legutóbbi országgyűlési voksoláskor csatlakozott a bizottsághoz. Bozsóki Éva Pest megyében látott el választójogi tevékenységet, Hunyadfalvi Ákos ügyvéd Veszprém megyében dolgozott. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán pedig az ELTE jogi karán oktat.
– Remélem, hogy a munka zökkenőmentes lesz. Az új tagok elméleti és gyakorlati felkészültsége ugyanakkor még nem igazolódhatott, hiszen nem volt olyan feladat, amiben megmérettettünk volna. Egyelőre a keddi és a pénteki napokon fogunk ülésezni. Nem biztos, hogy ez elegendő lesz, mert a háromnapos döntési határidőt nemrég két napra csökkentette a törvény. Lehet, hogy heti három alkalommal is tanácskoznunk kell majd. Ma két érdekes népszavazási ügyet vizsgálunk meg. Az egyikben a kérdés az, lehet-e országgyűlési képviselő megyei vagy települési önkormányzat választott tisztségviselője vagy képviselője. Ezt a Jobbik elnöke terjesztette elő. Az egyik szakszervezet vezetője pedig arról kívánja megkérdezni az állampolgárokat: szerintük 40 évi szolgálati idő után az összeg csökkentése nélkül nyugdíjba mehessenek-e a munkavállalók, akkor is, ha nem érték el a korhatárt.
– Az Országos Választási Iroda (OVI) korábbi vezetője, Virág Rudolf egy héttel ezelőtt lemondott. Utódja, Sári Miklós most lép hivatalba. A választásokat az OVI készíti elő. Szinte az összes országos vezető kicserélődött, hogyan fognak együtt dolgozni?
– A választási iroda új vezetőjével még nem találkoztam. Ő felügyeli majd a voksolást a megyei irodákkal együtt.
– A leköszönő OVB tagjaival találkozott az újonnan megválasztott testület? Történt átadás-átvétel?
– Nem találkoztunk. A régi grémiumtól mindössze tizenkét népszavazási kérdést kellett átvennünk. Az köztudomású, hogy az előző bizottság tagjai rossz szájízzel távoztak, mivel nem töltötték ki négyéves mandátumukat. Ismert az is, hogy a választási bizottság többsége már előzőleg elfogadott egy beadványt és az Alkotmánybírósághoz fordult.
– Önnek mi a véleménye arról az új jogszabályról, amely szerint az OVB-t minden általános választás előtt meg kell újítani?
– Nem értettem egyet azzal, hogy a törvénymódosítás kapcsán az OVB mint testület lépjen fel. Az volt a véleményem, hogy aki nem tartja elfogadhatónak a rendelkezést, egyénileg, magánszemélyként keressen jogorvoslatot.
– Az OVB már korábban, az idei országgyűlési választás április 11-i első fordulója után is a jogszabályt hibáztatta. Azt mondta: a választási eljárási törvény végrehajthatatlan, ezért várakoztak még éjszaka is több százan egyes szavazókörök előtt. A bizottság tagjaként ön hogyan látta a botrányos eseményeket?
– Elsősorban Szigeti Péter akkori elnök képviselte azt a nézetet, hogy a törvény a hibás. Szerintem azokat az intézkedéseket, amelyeket a választási iroda a második fordulóban megtett, már egy héttel az első forduló előtt végre kellett volna hajtani. A tájékoztatás, a választási névjegyzékek részekre bontása és az egyéb adminisztrációs lépések eleve szükségesek lettek volna. Egy miniszteri rendeletet is néhány napon belül életbe léptettek a második forduló előtt. Röviden: a lakóhelyüktől távol, igazolással szavazó állampolgárok voksolását nem szervezték meg kellően. Ha meggondoljuk, az iroda mulasztása miatt a bizottság került nehéz helyzetbe. Az első forduló délutánján választania kellett: vagy azért lesz botrány, mert 7 órakor nem zárul le a szavazás és nem közölhetők a részeredmények, vagy amiatt, hogy a 7 órás urnazárás esetén 7-8 ezer ember nem adhatja le a szavazatát. Elsősorban a választási iroda hibázott, de későn reagált a bizottság is. Szigeti Péter többször nyilatkozott a sajtónak. Én mondtam, hogy ne tegye, mert ez nem a mi asztalunk. A választás technikai előkészítéséért és lebonyolításáért a választási iroda felelős.
– Ön milyen konzekvenciákat vont le az esetből?
– Való igaz, az Országgyűlés nehéz feladat elé állította a választási szervezetet a lakóhelyüktől távol szavazók ügyében. Ez külön is indokolttá teszi az alapos előkészítést. Amint az Országos Választási Iroda új vezetője hivatalba lép, áttekintjük, hogyan készül az apparátus az őszi választásra. Megnézzük, miként jelölték ki az új szavazóköröket, hiszen a jogszabály szerint részben át kellett rajzolni a választási térképet.
– Ön húsz éve tagja az OVB-nek, emellett praktizáló ügyvéd. Problémamentesnek találta, hogy februárban az MSZP-s többség Szigeti Pétert, Halmai Gábort, Fazekas Mariannát újraválasztotta és Szoboszlai György személyét is elfogadta?
– Nem találtam annak, hiszen az öttagú testületben az akkori ellenzék nem kapott elegendő helyet. A KDNP által javasolt szakember nem kerülhetett be a bizottságba. Én 1990 márciusától ez év februárjáig a Fidesz által delegált tag voltam, majd állandó taggá választott az Országgyűlés.
– Milyen intézkedés indítja el a helyhatóságok megválasztásának folyamatát?
– A népesség-nyilvántartó hivatalnak minden választási év elején közölnie kell a jegyzőkkel, hogy hány választópolgár él az adott településen. A jegyzőknek ezután dönteniük kell a szavazókörök kijelöléséről. Augusztus 16-a és 19-e között a jegyzők megküldik a választópolgároknak az értesítőt és az ajánlószelvényt. Jelöltet ajánlani szeptember 3-án 16 óráig lehet. Ezután a listák benyújtása következik.
– Az új Országgyűlés több módosítást is elfogadott. Helyenként megváltoznak a körzethatások, csökken az önkormányzati képviselők száma, viszont több ajánlószelvény kell a jelöléshez.
– Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló nemrég megszavazott törvény egyes településeken, a megyékben és a fővárosi kerületekben csökkentette a választókerületek számát. Kevesebb mandátumot lehet elérni a kompenzációs listán is.
– Borsod megyében az elmúlt napokban vita alakult ki arról, hogy a jegyzők helyesen jelölték-e ki a szavazókörzeteket. Mi a véleménye erről?
– Ez valószínűleg egyedi eset. A határidők számításával van gond. Bírósági jogorvoslatra nincs mód, mert a helyi jegyző döntését csak a megyei főjegyző vizsgálhatja meg.
– A választási központot a szocialista kormány kiköltöztette a Duna-palotából. Az OVB most a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik épületében ülésezik. Az októberi önkormányzati választások idején is innen közlik majd az eredményeket?
– A minisztérium épülete a napi ülésezések lebonyolítására talán alkalmas, de választási központnak nem. Tudomásom szerint a szavazás előtt visszaköltözünk a Duna-palotába. Tudni kell ugyanakkor, hogy az önkormányzati voksoláskor a tennivalók zömét nem az OVB és az Országos Választási Iroda látja el. A munka nagyobb része a megyék és a települések választási fórumaira hárul.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
