A megnyitó fővédnöke Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató. A kiállítóteremben több mint négyezer, a moldvai csángóknál gyűjtött tárgyat állítanak ki, amelyek Harangozó Imre gyűjtéséből származnak. Vetett ágyat, szent sarkot, gazdasági és konyhasarkot rendeztek be a kiállítási teremben, amelybe nem is fért be az összes arra érdemes tárgy. A legkorábbi darab a XIX. század második feléből való, a tárgyak kilencven százaléka archaikus formájú, díszítésű, anyagú, de a kiállítás a kivetkőzés folyamatát is bemutatja. Arról a huszadik században kezdődő jelenségről van szó, amely a Duna–Tisza közén a kalocsai hímzést is elérte: a jelszerű, kevés színt, formát használó ábrázolás egyre naturalisztikusabb, színesebb, „nagyrúzsásabb”, a hatvanas-hetvenes években éri el tetőfokát a „kivirágzás”, hogy azután visszatérjenek az egyszerű formákhoz és színekhez. A kivetkőzés a csángó férfiaknál a hosszú, kitett ing megkurtításában is jelentkezik, de mint Harangozó Imre lapunknak elmondta, Dél-Moldvában nemrégiben is látott olyan idős férfit, aki öltönyhöz viselte a széles csángó övet. A tárgyakat, amelyek a csángók szakrális kultúráját is megjelenítik, Halász Péter – aki ötven éve kutat Moldvában – és Harangozó Imre fotói egészítik ki.
Délben Újkígyóson emléktáblát avatnak a házban, ahol Antal Ákos egykori Szűz Mária Gyógyszertára működött, s ahol többször járt a patikus rokona, Domokos Pál Péter, a csángók apostola. Az ünnepségen közreműködik Kanalas Éva népdalénekes, Kóka Rozália mesemondó és a helyi fiatalasszonyokból álló Tengelic énekegyüttes.
Az épületben állandó kiállítás látható az újkígyósiak népi vallásosságának tárgyi emlékeiből, egy másik teremben a környező népek, szlovákok, románok, németek tárgyi emlékeiből, és a Makóra kinevezett fiatal plébánostól, Czank Gábortól is saját gyűjteménye kiállításával búcsúznak az újkígyósiak.

Hankó Balázs: A Mol többségi tulajdonába kerül a BME Fenntartó Zrt.