Izland egy évvel ezelőtt nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak, miután a pénzügyi válság alaposan megviselte az országot, akkor a lakosság nagy része is úgy gondolta, hogy az uniós tagság előnyére válhat az országnak. Mivel Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni zónának, az EU-jogok és -irányelvek nagy részét már alkalmazza, így hamar lezárhatja a csatlakozási tárgyalások 35 fejezetét.
Az észak-európai ország helyzete azonban nem egyszerű. A soros EU-elnökséget betöltő Belgium külügyminisztere is jelezte, hogy a mintegy másfél évig tartó tárgyalásokon akadályt jelenthet az Izland számára fontos bálnavadászat, halászat, mezőgazdaság, környezetvédelem és a bankok helyzetének ügye, e témákról Össur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter szerint 2011 közepén kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások. Az EU megköveteli ugyanis, hogy a 320 ezer lakosú ország vessen véget bálnavadászati tevékenységének, Izland legfontosabb iparága, a halászat pedig az unió hatáskörébe tartozna majd.
Az EU azt akarja, hogy Izland tegye rendbe pénzügyi szolgáltatói szektorát. A válság során 2008-ban az Icesave izlandi bank csődbe ment, mintegy ötmilliárd euró kifizetetlen adósságot halmozva fel. A zömében holland és brit kisbefektetők azóta is pénzükre várnak, az izlandiak elsöprő többsége azonban ez év elején népszavazáson elutasította a briteket és hollandokat kártalanító Icesave-törvényt. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez ugyan Nagy-Britannia és Hollandia is hozzájárult, de a későbbiekben akár vétót is emelhetnek Izland tagsága ellen. Amint maguk az izlandiak: a legutóbbi felmérések szerint a lakosság hatvan százaléka ellenzi az uniós tagságot, elsősorban a már említett brit és holland követelések miatt.
origo.hu
Ilyen idő lesz húsvét után
