Elnöki stílusváltás Kolumbiában

A legutóbbi súlyos kolumbiai– venezuelai konfliktus ellenére derűlátás jellemezte Juan Manuel Santos, a szombat este óta új kolumbiai államfő beiktatását. Száz ország magas rangú küldöttsége és ötvenkilenc államfő vett részt az eseményen, amelyen Álvaro Uribe, a távozó elnök átadta az elnöki vállszalagot utódjának és volt védelmi miniszterének.

2010. 08. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Juan Manuel Santos már első elnöki beszédével fordulatot hozott az Uribe kormányzása idején nagyon megromlott kolumbiai–venezuelai viszonyban, hiszen a beiktatásról távolmaradó Hugo Chávez venezuelai elnök máris találkozót kért tőle. Két másik mozzanat ugyancsak kedvező jelnek számít: a múlt héten Alfonso Cano, a marxista gerillaszervezet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) vezetője béketárgyalásokat ajánlott Santosnak. Az új elnök a beszédben üzent neki, hogy nem utasítja el a párbeszédet.
A beiktatás napján Álvaro Uribe 75 százalék körüli népszerűségi mutatókkal büszkélkedhetett, ami csak nagyon ritkán fordult elő a dél-amerikai ország történetében. A kétszeres elnök Uribe vitatott eszközökkel, de elérte, hogy Kolumbia lekerüljön a kormányozhatatlan országok listájáról – leszerelte a szélsőjobboldali gerillaszervezetet, az Egyesített Kolumbiai Önvédelmet –, felpörgette a gazdaságot, és nem utolsósorban leendő utódja segítségével a második mandátuma idején nagyon meggyengítette a FARC-ot, és valamennyire visszaszorította a drogkereskedelmet is. A szintén 75 százalék körül járó Santos ugyancsak pragmatikus, de ellentmondásos politikus, aki védelmi minisztersége idején (2006–2009) hasonlóan vitatott eszközökkel gyengítette meg a baloldali gerillákat. A biztató kezdet ellenére nem kis feladatok állnak az elnök és jól kiválasztott csapata előtt: meg kell törnie az egyre terjedő feketemunkát, közben küzdenie kell a nagyon megugrott munkanélküliség ellen, és rá vár az a gigászi feladat is, hogy elérje: az emberek újra bízzanak a demokratikus intézményekben, amelyek Uribe idején tekintélyüket vesztették.
A külpolitikában is bizonyosan váltás következik, még ha nem változik is a fő külpolitikai irányvonal – szoros katonai-politikai-gazdasági szövetség az Egyesült Államokkal –, ugyanis Santos stílusa egészen más, mint Uribéé. Erre a stílusváltásra is épít Santos, aki ecuadori kollégájával még a hivatalos szertartás előtt rendezte a két és fél éve megromlott kétoldalú viszonyt. Keleti szomszédja, Venezuela is próbára fogja tenni, mert tavaly óta nehezményezi az október 30-án aláírt kolumbiai–amerikai támaszpontegyezményt. Ennek értelmében az Egyesült Államok bérbe vett hét kolumbiai légi és haditengerészeti támaszpontot a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelméhez.

Csapások a FARC-ra. Juan Manuel Santos adott parancsot arra a támadásra, amelyet a kolumbiai légierő és a szárazföldi csapatok 2008. március elsején hajtottak végre – ecuadori területen – a marxista gerillák ottani táborára. A csapás olyan sikeres volt, hogy nemcsak megölték Raúl Reyest, a szervezet második emberét, hanem megszerezték három laptopját is, amelyeknek tartalma Uribe kormányzása végéig bármikor alkalmas volt a két ország viszonyának megrontására. Santos most adta vissza a három számítógépet Ecuadornak. (S. T.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.