Magyarországon a felsőoktatás kapacitása jócskán meghaladja az igényeket, ugyanakkor óriási, már-már a tőkebefektetéseket gátoló hiány mutatkozik a szakmunkásokban. A kamarák többéves figyelmeztetésének ellenére a hazai iskolák nem képeznek elegendő számú hegesztőt, forgácsolót, kőművest, ápolót és villanyszerelőt, így az első két szakmából szinte az egész országban hiány van. Csak a munkanélküliek és inaktívak táborát közel kilencszázezren gyarapítják azok, akiknek semmilyen szakképzettsége nincs, így teljesen esélytelen, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. Pedig rájuk (is) égető szükség lenne, hiszen az év első negyedévében a munkanélküliek létszáma megközelítette a félmilliót, ami közel 12 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
A kormány a foglalkoztatáspolitika szerves részeként fogja fejleszteni a szakképzést, amelyet úgy kíván megreformálni, hogy azt a gyakorlatorientáltság felé mozdítja el, és rövidíti – mondta a tervezett reformról Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára kifejtette, jelenleg a 9–10. osztályos közismeretis, pályaorientációs évfolyamok után kezdődik a szakképzés, amit szerinte már ekkor célszerű lenne elkezdeni. A hároméves képzési idővel gyorsan és hatékonyan, már tizenhét éves korban képzett szakembereket lehet kibocsátani a munkaerőpiacra. Különösen az alapszakmák tekintetében vizsgálják a hároméves szakmunkásképzés bevezetésének lehetőségét, de a kormány azt is megfontolandónak tartja, hogy egy negyedik évet tisztán gyakorlati képzéssel – kvázi foglalkoztatotti státusban – kellene eltölteniük a szakmunkástanulóknak. Szeptemberben már indul az előre hozott szakképzés, de ezzel párhuzamosan működik majd az eredeti, 5-6 éves rendszer is – közölte Czomba Sándor. Mivel a vállalkozóknak csupán 1,5 százaléka vesz részt a szakképzésben, a kormány a finanszírozás átalakításával akarja ezt a kört bővíteni.
origo.hu
Újabb hatalmas drogfogás: azonnal letartóztattak három férfit
