Gyűrűzik a román–orosz kémbotrány

Moszkvai kommentárok szerint valószínűleg az Egyesült Államok számára gyűjtött információkat az a román diplomata, akit kémkedés gyanújával vettek őrizetbe az orosz hatóságok. Válaszul Bukarest kiutasított az országból egy orosz diplomatát. A sajtó az amúgy is fagyos román–orosz kapcsolatok romlását vetíti előre.

2010. 08. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentést kértek tegnap a román parlament két házának külügyi bizottságai a bukaresti külügyminisztériumtól az Oroszország és Románia között kirobbant kémbotrány ügyében, de első válaszlépésként Bukarest már ki is utasította az országból az orosz nagykövetség hasonló beosztásban lévő diplomatáját. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy őrizetbe vette a moszkvai román nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, aki titkos katonai információkat próbált megszerezni egy orosz állampolgártól. Az FSZB nyíltan a román külügyi hírszerzés ügynökének nevezi Gabriel Grecut, a diplomáciai képviselet politikai ügyekért felelős, nemkívánatos személlyé nyilvánított első titkárát, akinél kémkedésre használatos eszközöket találtak. A The Moscow Post című lap tegnap tudni vélte, hogy az orosz kémelhárítás az amerikai kollégák mintájára az eddiginél több energiát fordít a külföldi kémek leleplezésére. A lap szerint a feltételezett román kém által megszerzett információk valójában az Egyesült Államokhoz kerültek.
Román kommentárok szerint a kémtörténet egyértelműen a két ország közötti diplomáciai fagypontról tanúskodik, Moszkva „erődemonstrációt tartott” Bukarestnek azzal, hogy nyilvánosságra hozta az ügyet, a hasonló eseteket ugyanis általában diplomáciai csatornákon keresztül szokták rendezni az országok. A mostani incidens nem előzmény nélküli, Románia 2008-ban három orosz kémet utasított ki az országból. A kétoldalú kapcsolatok különben hosszú ideje fagyosak, Moszkva például nem nézte jó szemmel Románia 2004-es NATO-csatlakozását, újabban pedig az is dühíti, hogy Bukarest nyíltan támogatja a Moldovai Köztársaság Európa-barát kormányát, és állampolgárságot ad a moldovai románoknak. Traian Basescu román elnök többször hangsúlyozta, hogy pragmatikus kapcsolatra törekszik Moszkvával, bírálta viszont a Kremlt amiatt, hogy „orosz tóként” kezeli a Fekete-tengert, sőt nemrég úgy vélekedett: Oroszország sohasem fogja kivonni csapatait a Moldovai Köztársaságtól függetlenedett szakadár Transznisztriából, emiatt a térség „egy második Kalinyingráddá válik”.
Moszkva februárban aggodalmának adott hangot a Kelet-Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer miatt, később pedig az orosz sajtó egyre többször cikkezett arról, hogy Bulgária kiszoríthatja Romániát a Déli Áramlat gázvezeték kiépítését célzó projektből.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.