Hátunkon az adósság

A Bajnai-kabinet sikeres politikájának gyümölcseként állítja be az MSZP a magyar gazdaság második negyedévi növekedésére vonatkozó adatokat. Ugyanakkor ebben az időszakban lényegében leállt a bővülés az év első három hónapjához képest. Hazánknál jobban teljesítettek a régiós versenytársak és az eurózóna is.

Lényegében megállt a magyar gazdaság növekedése az idei második negyedévben – azaz április–júniusban – az előző negyedévhez képest. Igaz, 2009 hasonló időszakához képest egyszázalékos bővülést mértek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adataiból. Az MSZP közleményt adott ki arról, hogy mindez igazolja: a Bajnai-kormány teljesítménye „valóban olyan kiváló volt, ahogy azt a külföldi szakértők is minősítették”. A lapunk által megkérdezett elemzők ellentmondóan nyilatkoztak tegnap. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a második negyedévben a környező országok és az eurózóna is gyorsabban fejlődött nálunk.
– Szlovákia gazdasága azért nőhetett a magyarországihoz képest lényegesen nagyobb ütemben, mert sokkal kisebb az ország államadóssága és a hiánya, így az idén a hazainál lazább gazdaságpolitikát tudott folytatni, amelybe belefértek különböző élénkítőcsomagok is – magyarázta a Magyar Nemzet érdeklődésére Németh Dávid, az ING elemzője azt, hogy miért maradtunk le a gazdasági növekedés terén északi szomszédunkhoz képest. Hazánk e tekintetben rosszabbul áll, hiszen a szocialista kormányoktól örökölt adósság az Orbán-kabinet mozgásterét jelentősen leszűkíti, jövőre például 2150 milliárd forintot kell visszafizetni hitelezőinek. Szlovákiában az előző év második negyedévéhez képest 4,6, illetve január–márciushoz hasonlítva 1,2 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék (GDP). Az euróövezet tagországaiban a második negyedévben három és fél év után most volt a legerőteljesebb a növekedés: április–június között egy százalékkal bővült a 16 ország GDP-je negyedéves összehasonlításban, éves összehasonlításban pedig 1,7 százalékkal.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a budapesti mutatókat az ipar és az export húzta felfelé, miközben a belső fogyasztás és a mezőgazdaság teljesítménye, illetve a beruházások rontották a GDP-gyarapodás mértékét április és július között. Az ipari termelés egyébként a hatodik hónapban több mint 15 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakához képest, míg májusban 13,8 százalékos volt a bővülés. A két számjegyű emelkedések hátterében Németh Dávid szerint az exportpiacaink, például Németország üdítően jó teljesítménye húzódik meg. Tegnapi adatok alapján Németországban a húsz éve végbement újraegyesítés óta az idei második negyedévben bővült a legnagyobb mértékben a gazdaság: az április– júniusi időszakban 2,2 százalékkal volt magasabb a GDP az előző negyedévhez képest, és 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Javulást mutatnak Németországon és Szlovákián kívül más régiós versenytársak is, éves alapon a cseh GDP 2,2 százalékkal nőtt, s a román gazdaság a válság kitörése óta most először tudott növekedni az előző negyedévhez képest (0,3 százalékkal). A lapunknak nyilatkozó elemző az idei év egészére 0,8 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. Jövőre Németh plusz három százalék körüli bővülést jósol (akárcsak a legtöbb előrejelzés), ami némi mozgásteret szabadít fel a költségvetésben.