Házi szerzők

Hazánk tájait járva egyre többen ébredünk rá, hogy a tömegturizmus kellemetlen hatásaitól megkímélt települések olyan történelmi és kulturális kincseket őriznek, amelyeknek a felfedezése igazi örömöt és szellemi kalandot nyújt. Tatának, a mintegy 25 ezres lélekszámú dunántúli városnak a polgárai fontosnak tartják, hogy másokkal is megismertessék a településhez és annak környezetéhez kapcsolódó történelmüket, művészeti és szellemi értékeiket. A hasonló nagyságú helységekhez képest itt kiugróan magas az öntevékeny, lakóhelyükre büszke értelmiségiek aránya. Igen erősek az irodalommal, művészetekkel foglalkozó közösségek, példamutató a hagyományápolás, a természeti kincsek és az épített környezet megbecsülése. Így aztán nem meglepő, hogy a helyi önkormányzat arra gondolt, olyan, tartalmában és megjelenítésében igényes kötetet ad ki, amely alapvetően helytörténeti tankönyvként szolgál, de mindenki érdeklődéssel lapozgathatja.
A Tata lépten-nyomon című könyv megszületését sok helyi polgár segítette: művészettörténész, tanár, nyelvjáráskutató lektorálta, fotósok, muzeológusok, egyházak képviselői adták hozzá tudásukat, szellemi értékeiket. Adatokban, illusztrációkban, kultúrtörténeti összefüggések felmutatásában gazdag olvasmányt állított össze Varga Istvánné, aki a kötetet jegyzi. Hivatása szerint tanár, turisztikai szakoktató és idegenvezető. Nyilván ennek a sokoldalúságnak köszönhető, hogy az alaposság nem eredményezett unalmas adathalmazt. A történelmi háttér, a források és a lexikális adatok mellett megtaláljuk az adott témához illő zenei, nyelvészeti, képzőművészeti, gasztronómiai érdekességeket. Megtudhatjuk, honnan ered a város neve, s mi volt a tatai vár szerepe az állandósult török veszély idején, mit hozott magával a reformáció az itt élők számára. Megismerjük a mesteremberek, a céhek életét, barangolhatunk az egykor hasznos s ma is varázslatos vízimalmok világában, végigjárhatjuk a város neves építészének, Fellner Jakabnak az alkotásait, megállhatunk Schweiger Antal „képfaragó” köztéri szobrainál.
A szerkesztő nagy súlyt fektetett az egyház, az itteni szerzetesrendek életének, hagyományainak ismertetésére is. Napjainkon túlhaladva arról a jövőképről, több szempontú értékmentésről és fejlődési irányról is képet kapunk, amely a város fejlesztésének egyik motorjáról, néhai Magyary Zoltán jogászról kapta nevét. Felkutatták az 1500-as évektől kezdődően itt született és részben itt is alkotott költőket, jogászokat, írókat, orvosokat, tudósokat. A teljesség igénye nélkül említhetjük Bláthy Ottó mérnök, feltaláló nevét, aki már a tatai elemiben „feltűnt számoló tehetségével és gyors gondolkodásával”. Szülőháza ma is áll. Itt alkotott a két világháború között Vaszary János festőművész, akinek 1906-ban épült alkotóháza szintén megtekinthető. A vizuális kultúra fontosságának tudatossága egyébként a kötet külalakjában, formai és tartalmi elrendezésében, átláthatóságában is érzékelhető. A nyomdai előkészítés, a grafikai és tipográfiai munka, a borító Szegvári Krisztina iparművész nevéhez fűződik.
(Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon. A tatai önkormányzat kiadványa, 2010. Ára: 2900 forint)