Indiánok királya

Bár Szent István kultusza a Kárpát-medencei magyar kultúrkörben a legerősebb, tiszteletének nyomaira a világ számos pontján rábukkanhatunk. Az első magyar király által alapított római zarándokház melletti templom patrónusává Szent István királyt választották, és bár ezt az épületet a Szent Péter-székesegyház sekrestyéjének építésekor, 1776-ban lebontották, tiszteletének őrzését pápai rendeletre a S. Stefano Rotondo vette át; ebben az ősi templomban több falkép is őrzi a magyar király emlékét.
Sokkal fiatalabb, de nem kevésbé fontos római emlékhely a San Pietro magyar kápolnája, amelyet harminc évvel ezelőtt, 1980-ban szentelt fel II. János Pál pápa. A Magna Domina Hungarorum Capella Szent Istvánt ábrázoló bronzszobrát Varga Imre készítette.
A magyar középkori búcsújárás szempontjából meghatározó jelentőségű aacheni székesegyházban is fellelhető volt Szent István tisztelete, hiszen ereklyéiből a magyar kápolna is őrzött darabokat, és a három szent életű magyar uralkodó képmását is elhelyezték. I. Miksa bajor király pedig Münchenben építtetett Szent István tiszteletére templomot a XVII. század első felében, amelyet a XIX. században bontottak le.
Ausztria és Magyarország nemzeti zarándokhelyén, Mariazellben több szobra és képe is látható Szent Istvánnak. A búcsújáró helyre érkező magyar zarándokok kapuján szobra áll, a bazilikában pedig a Nádasdy Ferenc országbíró által 1662-ben emeltetett oltáron látható a képe. Szent István tisztelete a XIX–XX. századi kivándorlások miatt a föld távoli, különleges helyeire is eljutott. Így például a brazíliai Sao Paulo államban található Szentistvánfalvára vagy a mexikói Acoma indián faluba; utóbbi templomának védőszentje valószínűleg nem Szent István vértanú, hanem a magyar király. Az 1928-ban felszentelt New York-i Szent István-templom vagy a Darmstadt-Griesheimbe kitelepített magyarországi németek temploma szintén a szent király emlékét őrzi.
Ám a határokon túl a legtöbb Szent Istvánt ábrázoló kép és szobor értelemszerűen a történelmi Magyarország templomaiban látható. Mind ez idáig legföljebb vallási villongások idején jelentett problémát a király alakja, elsősorban az emberábrázolás tilalma miatt. Az egyik legkorábbi, 1275 körül készített falkép a szepességi Zsigra Szentlélek-templomában látható, ma Szlovákiában van. Zsigrától nem messze többek között Bártfán, Rimabrézón, Szlatvinán, Lőcsén, Besztercebányán, Cserényen vannak Szent Istvánt ábrázoló középkori falképek, s hasonlóan sok XIII–XV. századi falkép található Erdély és a Partium templomaiban. A későbbi, barokk és klasszicista Szent István-képeket és -szobrokat hatalmas számuk miatt szinte lehetetlen felsorolni. A Trianonnal elcsatolt területek katolikus templomai Burgenlandban, Felvidéken, Bácskában, Erdélyben sokfelé őriznek az országalapító királyt ábrázoló szobrot vagy festményt.