Eljött az újjáépítés ideje: 1945-ben az ország infrastruktúráját, 1989–90-ben a politikai-társadalmi rendszert, 2010-ben pedig az előző években tönkretett gazdaságot kell újjáépíteni – fogalmazott tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a második Széchenyi-terv bemutatóján. A kormányfő szerint először romeltakarításra van szükség, ezért született a 29 pontos akcióterv, ezt követi a politikai és jogi felelősség megállapítása, majd a gazdaság növekedésének beindítása, amit az új Széchenyi-tervre alapoznak. Aláhúzta: a gazdaságot ki kell mozdítani a mélypontról, hiszen az állam és a lakosság adóssága és a munkanélküliség még soha nem volt ilyen magas szinten.
*
– Az ország pénzügyi helyzete ma stabil és kiszámítható, jó reményekre ad alapot ahhoz, hogy a kormány folytassa a szerkezeti átalakításokat és egyúttal beindulhasson a gazdaság növekedése – mondta Orbán Viktor, aki megjegyezte: a Nemzetközi Valutaalap nélkül is biztos lábakon áll a gazdaság. A bruttó hazai termék (GDP) arányában számított 3,8 százalékos idei költségvetési hiánnyal kapcsolatban kijelentette: az akcióterv nélkül a költségvetés összeomlott volna, a kormány azonban tartja magát a hiánycélhoz. – A hazai gazdasági helyzet stabilitását mutatja, hogy a valutaalappal történő tárgyalások félbeszakadása és az azt követő leminősítések – amelyekből még várható egy-kettő – csupán átmeneti zavarokat okozhattak. A bankadóval kapcsolatban leszögezte: ha azzal hasonlítjuk össze, hogy az ország lakosságának az elmúlt hét hónapban mit kellett kiállnia, a pénzintézetekre kivetett különadó jogos, indokolt és szükséges. – A Széchenyi-terv célja, hogy helyet adjon a magyarok reményeinek itt, Magyarországon – fűzte hozzá a kormányfő.
A program részleteit ismertette Matolcsy György gazdasági miniszter, aki a tervben szereplő hét kiemelt területről számolt be. Ezek szerint az egészségipar, a megújuló energiaforrásokra épülő gazdaságfejlesztés, a lakásteremtés, az üzleti környezet javítása, a tudomány és innováció fejlesztése, a foglalkoztatáspolitika átszabása, valamint hazánk tranzitországként betöltött szerepének növelése tartozik a legfontosabb célok közé. Hangsúlyozta: 2010-ben az egyensúly létrehozása, 2011–12-ben pedig a szerkezeti átalakítás következik, ezzel párhuzamosan pedig az új Széchenyi-tervvel egy olyan tízéves program indul január közepén, amely 2020-ra a felzárkózást tűzi ki célul.
Az eddigi fejlesztési tervvel szemben Matolcsy a kis- és középvállalkozások pályázatnyerési arányainak növelésére és a pályázati rendszer egyszerűsítésére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta: az első Széchenyi-tervben egyforintnyi állami támogatás három forintot mozgatott meg a gazdaságban, ez az arány az új programban is változatlan. Olyan gazdaságfejlesztési tervezést javasolnak, amely hosszú távú, 30 éves koncepcióval is rendelkezik, és ebbe illeszkedik bele a fejlesztési program első fejezete. Kiemelte: a Széchenyi-terv – amely az állam és a vállalkozók közös kockázatvállalására támaszkodik – abban segít, hogy tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely jöhessen létre. A programot több mint 550 gazdasági szakember másfél éves elemzői munkája előzte meg, és sok tekintetben támaszkodik az első terv tapasztalataira és eredményeire.
Az eseményen felszólalt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is, tárcája feladata – a már megadott irányvonalak mentén – az uniós és hazai forrásokat magában foglaló pályáztatási rendszer kialakítása és működtetése lesz. A tervek szerint a jövő év januárjától hatékonyan és gyorsan jutnak el a hazai vállalkozásokhoz a pénzek, a ciklus végéig összesen ezermilliárd forintot biztosít a kormány erre a célra az összevont forrásokból.
Fellegi rámutatott: az új program kiindulópontja egy hatékony, átlátható pályáztatási rendszer, vagyis a fejlesztési források tervezésének és elosztásának új intézményrendszerét hozzák létre, egy új értékelési rendszerrel egybekötve. Elképesztő lemaradásnak nevezte a tárcavezető, hogy a jelenlegi uniós ciklusra 22,5 egységnyi támogatási forrást szántak hazánk számára, án ennek ellenére eddig csak egyetlen egységnyi kifizetés történt meg, jóllehet már a ciklus félidejénél tartunk. A fejlesztési tárca az eljárások bonyolultságán és hosszadalmasságán is változtatni kíván. Mint Fellegi fogalmazott, drasztikus változtatásokat hajtanak végre a jelenlegi rendszerben, ahol a források mindössze tíz százaléka jutott el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, miközben a nagyvállalatok 21 százalékos részesedést értek el, a nagyobb rész pedig az államigazgatási szerveknél kötött ki. Az új kormány lehetőségeivel kapcsolatban elmondta: a 2007–2013 közötti időszakban a Magyarország számára elérhető uniós források értéke 7870,17 milliárd forintot tesz ki, ebből jelenleg 1828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre az 1480,2 milliárd forintnyi futó projekt és a 4126,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással elindított beruházás mellett. A kis- és középvállalkozások számára most 155 milliárd forintot tud azonnal mobilizálni a kabinet. Fellegi bejelentette azt is, hogy számos projektet felülvizsgáltak, döntöttek bizonyos beruházások visszavonásáról, így öszszesen 41 milliárd forintnyi uniós támogatást szabadítanak fel.
