A fentieket közölte tegnap délután Hiszasi Ovada, a testület japán elnöke a hágai Nemzetközi Bíróságnak a zsúfolásig megtelt fő tárgyalótermében, ahol jelen voltak az érintett országok – Szerbia és Koszovó – küldöttségei is a külügyminiszterek – Vuk Jeremics és Skender Hyseni – vezetésével.
A bírói tanács elnöke nem olvasta fel a teljes vélemény szövegét, csak annak fontosabb részeit, így is másfél óráig tartott az ismertetés, amely során először megállapította, hogy a bíróság illetékesnek tartotta magát, majd részletesen kitért a szempontok, tények és jogszabályok, precedensek ismertetésére is, amelyek e vélemény megfogalmazásához vezettek. Az állásfoglalás nem volt egyhangú, szavazattöbbséggel hozták. A bírói testület tizenöt tagja közül tízen úgy vélték, hogy Koszovó a függetlenség kihirdetésével nem lépte túl a nemzetközi jogi lehetőségeket, négyen ennek ellenkezőjére szavaztak.
*
A bíróság állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám ettől függetlenül igen jelentős a jogi, de politikai és erkölcsi súlya is. Véleményét a Nemzetközi Bíróság az ENSZ-közgyűlésnek 2008 októberében elfogadott kérelmére, illetve belgrádi követelésre fogalmazta meg. A kérdés – amelyre a bíróságnak tanácsadói véleményt kellett mondania – úgy hangzott, hogy a Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségéről szóló nyilatkozat összhangban van-e a nemzetközi joggal. A válasz rá tehát: igen, pontosabban Koszovó függetlensége nem ellenkezik a nemzetközi joggal.
A volt szerb tartomány 2008. február 17-én hirdette ki függetlenségét, azóta 69 ország – köztük az Egyesült Államok és az EU számos vezető állama – ismerte el.
Szerbiában csalódással, Koszovóban örömmel fogadták a hágai véleményt. Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét – szögezte le Vuk Jeremic külügyminiszter a helyszínen. „Nehéz napok állnak előttünk (…) Nagyon fontos, hogy megőrizzük a békét és a stabilitást a tartomány [Koszovó] egész területén. Nem szabad, hogy polgáraink felüljenek provokációknak” – idézte a külügyminiszter szavait a szerb sajtó. Borisz Tadics szerb elnök szerint Szerbiának nehéz elfogadnia a döntést, de az ország továbbra is kizárólag politikai eszközökkel szeretné megvédeni területi integritását.
Moszkva bejelentette, továbbra sem támogatja Koszovó függetlenségét, a német kormány viszont éppen saját álláspontja igazolásának tekinti a hágai bíróság véleményét. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a Koszovói Köztársaság függetlenségének kinyilvánítása jogszerű volt. Közleményében az írja Belgrádnak és Pristinának, hogy tartsák szemmel európai integrációjukat: a szerbek és a koszovóiak jövője az EU-ban van – hangoztatta. Az Egyesült Államok szintén üdvözölte a döntést, s felszólította Európát, hogy legyen egységes a közös jövő érdekében. Az Európai Unió nevében Catherine Ashton külpolitikai főképviselő üdvözölte a döntést.
Anders Fogh Rasmussen
NATO-főtitkár nyilatkozatában leszögezte, tudomásul veszi a bíróság véleményét, amely nem befolyásolja a szövetség koszovói missziója, a KFOR mandátumát. A NATO továbbra is pártatlanul, a többségi és kisebbségi közösségek érdekében tesz meg mindent a biztonság szavatolására.

Tseber Roland – Magyar Péter szoros szövetségese – újabb interjúban fenyegette meg a magyarokat