Koszovónak adtak igazat Hágában

Tanácsadói véleményében a hágai Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltásáról szóló nyilatkozat nem sértette meg a nemzetközi jogot. Ez a jog ugyanis nem tartalmazza az ilyen nyilatkozatok tilalmát. A bíróság azt is megállapította, hogy az ENSZ BT 1244-es határozata nem tiltotta meg a nyilatkozat szerzőinek, hogy kihirdessék a függetlenséget.

MTI
2010. 08. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fentieket közölte tegnap délután Hiszasi Ovada, a testület japán elnöke a hágai Nemzetközi Bíróságnak a zsúfolásig megtelt fő tárgyalótermében, ahol jelen voltak az érintett országok – Szerbia és Koszovó – küldöttségei is a külügyminiszterek – Vuk Jeremics és Skender Hyseni – vezetésével.
A bírói tanács elnöke nem olvasta fel a teljes vélemény szövegét, csak annak fontosabb részeit, így is másfél óráig tartott az ismertetés, amely során először megállapította, hogy a bíróság illetékesnek tartotta magát, majd részletesen kitért a szempontok, tények és jogszabályok, precedensek ismertetésére is, amelyek e vélemény megfogalmazásához vezettek. Az állásfoglalás nem volt egyhangú, szavazattöbbséggel hozták. A bírói testület tizenöt tagja közül tízen úgy vélték, hogy Koszovó a függetlenség kihirdetésével nem lépte túl a nemzetközi jogi lehetőségeket, négyen ennek ellenkezőjére szavaztak.
*
A bíróság állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám ettől függetlenül igen jelentős a jogi, de politikai és erkölcsi súlya is. Véleményét a Nemzetközi Bíróság az ENSZ-közgyűlésnek 2008 októberében elfogadott kérelmére, illetve belgrádi követelésre fogalmazta meg. A kérdés – amelyre a bíróságnak tanácsadói véleményt kellett mondania – úgy hangzott, hogy a Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségéről szóló nyilatkozat összhangban van-e a nemzetközi joggal. A válasz rá tehát: igen, pontosabban Koszovó függetlensége nem ellenkezik a nemzetközi joggal.
A volt szerb tartomány 2008. február 17-én hirdette ki függetlenségét, azóta 69 ország – köztük az Egyesült Államok és az EU számos vezető állama – ismerte el.
Szerbiában csalódással, Koszovóban örömmel fogadták a hágai véleményt. Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét – szögezte le Vuk Jeremic külügyminiszter a helyszínen. „Nehéz napok állnak előttünk (…) Nagyon fontos, hogy megőrizzük a békét és a stabilitást a tartomány [Koszovó] egész területén. Nem szabad, hogy polgáraink felüljenek provokációknak” – idézte a külügyminiszter szavait a szerb sajtó. Borisz Tadics szerb elnök szerint Szerbiának nehéz elfogadnia a döntést, de az ország továbbra is kizárólag politikai eszközökkel szeretné megvédeni területi integritását.
Moszkva bejelentette, továbbra sem támogatja Koszovó függetlenségét, a német kormány viszont éppen saját álláspontja igazolásának tekinti a hágai bíróság véleményét. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a Koszovói Köztársaság függetlenségének kinyilvánítása jogszerű volt. Közleményében az írja Belgrádnak és Pristinának, hogy tartsák szemmel európai integrációjukat: a szerbek és a koszovóiak jövője az EU-ban van – hangoztatta. Az Egyesült Államok szintén üdvözölte a döntést, s felszólította Európát, hogy legyen egységes a közös jövő érdekében. Az Európai Unió nevében Catherine Ashton külpolitikai főképviselő üdvözölte a döntést.
Anders Fogh Rasmussen
NATO-főtitkár nyilatkozatában leszögezte, tudomásul veszi a bíróság véleményét, amely nem befolyásolja a szövetség koszovói missziója, a KFOR mandátumát. A NATO továbbra is pártatlanul, a többségi és kisebbségi közösségek érdekében tesz meg mindent a biztonság szavatolására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.