Kövér László
1959. december 29-én született Pápán. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapott diplomát. Ezután az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs, majd 1987–1988-ban az MTA–Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta.
1984-től 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) – melynek 1983-ban egyik alapító tagja – szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984-ben a Századvég című társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztője. 1985-ben egyik szervezője volt a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozónak. Ugyanabban az évben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első díjat kapott a Duna menti népek konföderációs elképzeléseiről írott, Halhatatlan utópia című dolgozatáért.
1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, 1994-től a párt alelnöke volt. 1989 októberétől 1990. júliusig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója.
1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagjaként a Fideszt képviselte a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon.
1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke.
1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa képviseletében, majd kétszer országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei és 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993–94-ben a Fidesz frakcióvezetője, 2004 óta frakcióvezető-helyettese. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990–93-ban, majd 2002–2006-ban a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét látta el.
1998–2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott.
2000 elején – miután a Fidesz XII. kongresszusán a küldöttek döntöttek a pártelnöki és a miniszterelnöki pozíció szétválasztásáról – őt választották a párt elnökévé, majd 2001 májusától ügyvezető alelnök, 2003-ig alelnök volt.
2002 májusában a Fidesz országos választmányának elnökévé választották.
Házelnökök 1990 óta
Göncz Árpád 1990. május 2. – 1990. augusztus 3.
Szabad György 1990. augusztus 3. – 1994. június 27.
Gál Zoltán 1994. június 28. – 1998. június 17.
Áder János 1998. június 18. – 2002. május 14.
Szili Katalin 2002. május 15. – 2009. szeptember 14.
Katona Béla 2009. szeptember 15. – 2010. május 13.
Schmitt Pál 2010. május 14. – 2010. augusztus 5.
Kövér László 2010. augusztus 6. –
