Lebuktatja a bűntársakat Cs. István vallomása

Vallott a tettestársakról, illetve a titkosszolgálattal való kapcsolatáról a romagyilkosság-sorozat egyik gyanúsítottja, Cs. István – derül ki a férfi rendőrségen tett hivatalos vallomásából. Cs. István vallomása élesen szemben áll a Nemzeti Nyomozó Iroda hétfői tájékoztatásával, mely szerint a romagyilkosság-sorozat gyanúsítottjainak, K. Árpádnak, K. Istvánnak, Cs. Istvánnak és P. Zsoltnak nem lehettek bűntársai. A nyomozó hatóság sikeres felderítésről és a bizonyítékok zárt láncolatáról beszélt, de Cs. István gyanúsítotti vallomásából sejteni lehet, hogy a rendőrség és a Katonai Biztonsági Hivatal közti elégtelen kommunikáció miatt nem csapott le a hatóság időben, még a kislétai gyilkosság előtt a gyanúsítottakra.

Támadások

A feltételezett elkövetők Galgagyörkön csaptak le először, itt három, romák lakta házra zúdultak a lövések még tavaly július 21-én. Ott senki nem sérült meg, de pár héttel később Piricsén Getyinás Magdolnát lábon lőtték. – Három durranásra ébredtünk fel. Először azt hittük, hogy a támadások mögött az uzsorások állnak – mondta a Hír Televíziónak Horváth Mária, akinek nyíradonyi háza volt az emberölés-sorozat következő állomása. Tarnabod a gyilkosságsorozat egyik fekete foltja. Nemcsak azért, mert a rendőrök három roma fiatalt úgy tartóztattak le, hogy azokról később kiderült, ártatlanok, hanem azért is, mert az érintettek a tizenegy hónapos jogtalan fogva tartás után fejenként csaknem nyolcmillió forintot követelnek az államtól. Nagycsécsen már nemcsak vér folyt, hanem emberéletet is követelt a támadás. – Ablakcsörömpölésre ébredtünk fel, és pár perc múlva már égett a fél szoba – állította a televíziónak Nagy Tibor, akinek felesége és bátyja a szeme előtt halt meg. A hatóság által kirendelt szakértői véleményekben az áll, hogy Nagycsécsen két sörétes és egy golyós puskát is használtak a támadók. Alsózsolcán távcsöves vadászpuskával lőttek az áldozatra. Tatárszentgyörgyön követték el a sorozatgyilkosság legbrutálisabb cselekményét, hiszen ott egy 28 éves férfit és a kisfiát ölték meg. A tatárszentgyörgyi támadás helyszínelésénél a rendőrök súlyos hibát követtek el, ugyanis először baleset, lakástűz nyomait vélték felfedezni. A tiszalöki támadásnál, ahol szíven lőtték Kóka Jenőt, Cs. István volt a sofőr.
– A gyilkosság előtt két ember igazoltatta a férjemet, de hogy kik voltak, máig nem tudom – állította az özvegy, akinek vallomása összevág Cs. István vallomásával, miszerint nem csak négyen követték el a támadásokat.
– A fiam lehet, hogy sofőrként részt vett a támadásban, de biztosan nem tudta, hogy kiket szállít oda – védte fiát korábban Cs. István apja. Kisléta az emberölés-sorozat utolsó állomása. Itt Balogh Máriára és 13 éves lányára a támadók közvetlen közelről lőttek. A 45 éves asszony a helyszínen életét vesztette, de a lánya életben maradt, pedig őt több mint száz sörét érte.
Az NNI tavaly augusztus 21-én döntött úgy, hogy lecsap a feltételezett tettesekre, mert fennállt egyéb bűncselekmények elkövetésének veszélye, ezért a Perényi 1. nevű szórakozóhelyet megrohamozták a kommandósok. A halálbrigád négy tagját ezen az éjjelen vették őrizetbe.
A nyomozók szerint a gyilkosságoknál általában K. Árpád biztosította két társát, K. Istvánt és P. Zsoltot golyós fegyverével. P. Zsolt és K. István pedig a házakhoz közel merészkedve követték el akcióikat. A sofőr két helyszínen, Tiszalökön és Kislétán Cs. István volt. A gyanúsítottak letartóztatása után egy évvel az NNI feltételezése szerint Nagycsécsen P. Zsolt sörétes fegyvere okozott halált, Tatárszentgyörgyön K. István fegyvere gyilkolt, Tiszalökön K. Árpád golyós fegyvere oltott ki életeket, míg Kislétán ismét K. István ölt.
K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot társtettesként, sok ember életét veszélyeztető, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják a csoportosan, fegyveresen elkövetett rablás bűntette, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette mellett. K. Árpádot ezeken kívül még a debreceni menekülttábor elleni támadás miatt tettesként foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettével is gyanúsítja a hatóság. Cs. Istvánt mint bűnsegédet előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják.

Megkereste Cs. Istvánt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) a tiszalöki gyilkosság után, de nem adott ki információkat a személyes érintettsége miatt – nyilatkozta lapunknak Barcsi István, Cs. István védője azután, hogy védence vallomásának egy részlete megjelent a Magyar Hírlapban. Az újság tegnapi számában arról adott hír, hogy Cs. István a rendőrségen kijelentette, már a 2006-os budapesti zavargások idején is jelentett K. Istvánról a KBH-nak. Cs. István korábban tagadta titkosszolgálati kapcsolatait.
– Lényegében a tiszalöki eset után megkeresett a Katonai Biztonsági Hivataltól egy tiszt, akivel én korábban is tartottam a kapcsolatot. (…) Aztán végül is, amikor találkoztam a KBH-s tiszttel, akkor ő nem kérdezett rá, hogy hol voltam én akkor, mikor a tiszalöki bűncselekmény volt – mondta vallomásában Cs. István. A férfi állítólag megbeszélte kapcsolattartó tisztjével, H. Ernő századossal azt, hogy ha hall valamit a támadásokról, akkor jelent.
A hivatalos dokumentumban arról nincs szó, hogy Cs. István mit súgott a tisztnek, csupán azt taglalja a gyanúsított, hogy H. Ernő százados kérdezgette a bűncselekmény-sorozatról. Cs. István a rendőrségen elmondta, 2009-ben számára már világossá vált, hogy „nemcsak Árpiék” vannak a dologban, vannak még emberek, akiknek közük lehet a bűncselekményekhez. – Vannak ilyen külön felderítők, olyan emberek, akik segítették őket anyagilag, és akkor kérdeztem rá konkrétan, hogy az egyik támogató a megérzésem szerint Ny., és akkor az Árpi mérges lett – áll a vallomásban.
Lapunk értesülései szerint Ny. a debreceni Perényi 1. nevű szórakozóhelyen dolgozik, ahol egy éve letartóztatták a sorozatgyilkosság gyanúsítottjait. Cs. István elismeri, hogy a halálbrigád több tagból állt, voltak olyan személyek, akik a „felderítésre álltak rá”, illetve voltak olyanok, akik a támogatásra.
Felmerül kérdésként, hogyha Cs. István ilyen jellegű vallomást tett, akkor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hogyan jelenthette ki a nyomozás lezárása után, hogy a gyilkossági ügyben a gyanúsítottaknak, K. Árpádnak, K. Istvánnak, Cs. Istvánnak és P. Zsoltnak nem lehettek bűntársai? Vajon az NNI milyen információk alapján állíthatta azt, hogy a bizonyítékok zárt rendszerét állította össze? Lapunk kérdésére Csécsi Soma, az NNI szóvivője nem kívánt reagálni, annyit mondott csupán, hogy a nyomozó hatóság az ügyet lezárta és az iratokat a Pest Megyei Főügyészségre elküldte.
Cs. István vallomásával egybecseng lapunk korábbi értesülése is, miszerint a halálbrigádot mások is segítették. Gerecs Krisztián, K. István gyanúsított védője korábban kijelentette, védence tényfeltáró vallomást készül tenni a bíróságon, ami még meglepetéseket okozhat. Gerecs szerint a hatóság túl gyorsan zárta le ennek az ügynek a nyomozását.
Csontrabló félt
Barcsi István ügyvéd szerint védence azért nem adott lényegi tájékoztatást a KBH-s tisztnek, mert félt.
– Cs. Istvánt már a tiszalöki eset után megfenyegették a társai, ha vallomást tesz rájuk és bebörtönzik őket, akkor majd a csoport többi tagja elintézi őt – fogalmazott a védő, aki leszögezte: Cs. Istvánt belekeverték ebbe az ügybe. Lapunk már megírta, hogy Cs. István szerződéses katonaként a délszláv KFOR-misszióban szolgált, Koszovóban háromszor is megfordult. Az internetezők Csontrabló nicknéven ismerhették meg, ahol cigányellenes bejegyzései miatt vált ismertté. Ügyvédje szerint Cs. István romákra tett megjegyzéseiért utólag bocsánatot kért.
– Védencem vitte el az ügy gyanúsítottjait Tiszalökre, de nem tudta, hogy emberölés miatt kérik fel sofőrnek. Neki annyit mondtak, hogy orvvadászatra és egy kis terepgyakorlatra mennek ki, és mivel katonai múltja miatt jól vezet, fuvarozza ki őket – állította lapunknak az ügyvéd. Hozzátette: mire védence rájött arra, hogy mibe rángatták bele, már késő volt.
Az NNI tájékoztatása szerint Tiszalök fontos helyszínnek számít a támadássorozatban, hiszen itt a gyanúsítottak elakadtak, telefonjukkal segítséget hívtak, és a hatóság a hívásforgalmazás adatai alapján jutott a nyomukra.
Cs. István ügyvédje lapunknak azt állította, hogy védence beszélt társainak arról, hogy a KBH-tól megkeresték. Barcsi szerint ezzel figyelmeztetni akarta őket arra, hogy miatta lebukhatnak.
– Abban bízott, hogy ha kiderül róla, hogy beépített ember, akkor további akciókba már nem vonják bele – mondta Barcsi, aki szerint a bűntársak azért vitték Cs. Istvánt Kislétára is magukkal, hogy két akció után végleg sáros legyen.
Titkos múlt?
– Cs. István a tiszalöki és kislétai támadás között többször is fuvarozta a bűntársait, ekkor Budapestre jöttek fel bakancsot vagy egyéb kellékeket venni – tudtuk meg Barcsi Istvántól. – A kislétai támadás előtt a többi gyanúsított strandpapucsban kérte meg védencemet arra, hogy vigye őket el, és csak később derült ki az, hogy a társaság gyilkolni indult – fogalmazott lapunknak Barcsi István. Leszögezte: védence ki akart szállni a „buliból”, és azért, hogy ne legyen a családjával zsarolható, eltávolodott a hozzá közel állóktól és azt hirdette, hogy hamarosan elköltözik. A védő szerint a bűntársak bizalma azonban megingott Cs. Istvánban a KBH-s kapcsolatai miatt, ezért mindig csak részinformációkat osztottak meg vele.
A gyanúsított Cs. István vallomásából kiderült az is, hogy nem akart KBH-s múltjáról beszélni a rendőrségnek, ezért titoktartási kötelezettségére hivatkozott. A nyomozó hatóság így idén februárban kérte a KBH-tól ennek feloldását. A Magyar Hírlap tájékoztatása szerint a rendőrség Cs. István vallomása után az ügyről hat kérdést tett fel a KBH főigazgatójának, de a hivatal semmitmondó válaszokat közölt. A KBH nem erősítette meg, de nem is cáfolta Cs. István foglalkoztatását.
Emlékezetes, korábban a Honvédelmi Minisztérium cáfolta azt, hogy Cs. Istvánt katonai szolgálata alatt a KBH beszervezte, illetve hogy foglalkoztatta volna. Ez a nyilatkozat bár igaz is lehetett volna, valószínűleg nem fedte a valóságot. Cs. István foglalkoztatását ugyanis kockázatossá teszi az, hogy az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége előtt már ismert volt szélsőséges beállítottságú személyként azt megelőzően, hogy szerződéses katona lett.
A KBH tavaly, amikor először felvetődött Cs. István KBH-s érintettsége, azt állította, hogy a nyomozó hatóságtól konkrét információkérés a gyanúsított vonatkozásában először 2009. június 30-án érkezett, amelynek a KBH haladéktalanul eleget tett. A Honvédelmi Minisztérium akkori tájékoztatója szerint a KBH a romagyilkosságok nyomozása kapcsán együttműködött a Nemzeti Nyomozó Irodával. A Honvédelmi Minisztérium tegnap közölte, a gyilkosságsorozat idején – a fellelhető iratok bizonysága szerint – Cs. Istvánnak már nem volt kapcsolata tartótisztjével, mert koszovói külszolgálata után egy évvel leszerelt. „A KBH tehát szakszerűen járt el, amiről a rendőrségi jegyzőkönyvek is tanúskodnak, hiszen a kihallgatott kapcsolattartó a gyilkosságokról érdemi információval nem rendelkezett” – tudatta a HM sajtófőnöke.
Az NBH
A jelenlegi információk alapján érdekes a világhálón megjelent, NBH-snak látszó dokumentum is, ami taglalta a romagyilkosság-sorozat gyanúsítottjainak megfigyelését és előéletét. A romagyilkosságok kapcsán őrizetbe vett személyek tekintetében az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltségén évek alatt keletkezett információk alapján azt állapították meg, hogy a gyanúsítottak „ismertté vált szellemi képességei” nem teszik őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsenek, megszervezzenek, majd végrehajtsanak egy kvalifikáltságot feltételező gyilkosságsorozatot, amelyhez alapos, feltűnés nélküli helyszíni felderítésre és pontos végrehajtásra volt szükség.
A hivatalos irat tartalmazta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2004. február 21-től szoros ellenőrzés alá vont három férfit, közöttük K. István Zoltánt szélsőséges szervezethez való tartozás gyanújával. K. István korábban már az NBH látókörébe került, mint a 90-es évek közepén, a médiában tóraégetési ügyként ismertté vált debreceni bűncselekmény egyik elkövetője. A szervezet akkori adatgyűjtése során megállapította, hogy a gyanúsított tagja volt a később megszűnt, szélsőséges nacionalista eszméket hirdető Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek.
2007 végén, 2008 elején K. István ellenőrzése alatt olyan információk keletkeztek, amelyek arra utaltak, hogy K. István testvérével, K. Árpáddal, a hajdúböszörményi illetőségű P. Zsolttal, a püspökladányi V. Tamással, valamint P. Attila nevű ismerősével valamilyen okból lőfegyverek és nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezik. A Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége kezdeményezte a már évek óta folyamatban lévő szoros ellenőrzés meghosszabbítását K. Istvánnál, továbbá annak kiterjesztését K. Árpád, P. Zsolt, V. Tamás, P. Attila esetében is. Az NBH illetékes szakirányító főosztálya a jogi főosztálylyal egyetértve elutasította a kirendeltség kezdeményezését, mert nem tartotta megalapozottnak a szoros ellenőrzés meghoszszabbítását K. esetében, illetve annak elrendelését társai tekintetében. K. István szoros ellenőrzését ezt követően az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2008. május 12-én lezárta, a romagyilkosság-sorozat ezután kezdődött.