Megjelent a bubópestis Peru északi részén

Óriási szégyennek tartja és a közegészségügy tragikus helyzetét okolja a perui orvosi kollégium vezetője a bubópestis megjelenése miatt. A betegség már halálos áldozatot is követelt a dél-amerikai országban.

2010. 08. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár néhány hónapja fokozott egészségügyi ellenőrzést rendeltek el Peru több északi megyéjében, másfél hete mégis meghalt egy tizenéves fiú bubópestisben, és a napokban több mint 30 betegről írt a helyi sajtó. A perui orvosi kollégium vezetője, Ciro Maguina szerint az elmaradott közegészségügyi állapotok miatt jelenhetett meg a pestis a dél-amerikai országban, ami óriási szégyen. Szerinte a hatóságok felelősek azért, mert nem előzték meg a kór ismételt felbukkanását. Idén áprilisban és májusban ugyanis – szintén az északi országrészben – már felütötte fejét a pestis, akkor két áldozatot szedett. Hiába sztrájkoltak, tüntettek az orvosok az elmúlt években, a dél-amerikai ország egészségügyében is főként a kiadások csökkentését és a nem vagy rosszul fizetett túlmunkát helyezték előtérbe.
A betegség három fajtája a bubó-, a tüdő- és a szeptikus pestis: az első esetben fertőzött bolhák házi- vagy vándorpatkányokat csípnek meg, azok pedig átadják a betegséget az embernek. A tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. A harmadik változat lefolyása olyan gyors, hogy a bolhacsípéssel a véráramba kerülő kórokozó miatt még az ismert tünetek jelentkezése előtt beáll a halál. 1894-ig nem volt gyógymód felfedezője, a svájci Alexandre Yersinről elnevezett Yersinia pestis baktérium egyik fajtája ellen sem. Napjainkban a gyors orvosi beavatkozás öt százalék alá csökkentheti a korábban 50-80 százalékos halálozási arányt.
Európában eddig két nagy járványt jegyeztek föl: Kr. u. 540 körül az éghajlatváltozás miatt Afrikából északabbra vonultak a pestissel fertőzött rágcsálók. A pusztításra jellemző, hogy a Keletrómai Birodalom székhelye, Konstantinápoly néhány év alatt elvesztette félmilliós népességének négyötödét. A másik és jóval ismertebb járvány a XIV. század közepén, 1347–1353 között megtizedelte az európai országokban élőket, és a pestis a Magyar Királyságot sem kerülte el.
A mostani éghajlatváltozás veszélyeit figyelembe véve két éve tudósok listát készítettek azon betegségekről, amelyek terjedése felgyorsulhat vagy újra erőre kaphat, és azokon a területeken is gondokat okozhat, ahol eddig ismeretlenek voltak. Ezek többek között a madárinfluenza, a Lyme-kór, a borreliosis, a kolera, az ebola, a tbc, a marhavész, a bubópestis, a sárgaláz, valamint a főleg Afrikában és a Közel-Keleten élő háziállatokat veszélyeztető Rift-völgyi láz. Kínában éppen egy éve tört ki pánik a tüdőpestis megjelenése miatt, 2003 januárjában pedig az egyesült államokbeli Texas egyik egyetemi laboratóriumából kerültek ki a bubópestis baktériumai.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.