Megjelent a bubópestis Peru északi részén

Óriási szégyennek tartja és a közegészségügy tragikus helyzetét okolja a perui orvosi kollégium vezetője a bubópestis megjelenése miatt. A betegség már halálos áldozatot is követelt a dél-amerikai országban.

Bár néhány hónapja fokozott egészségügyi ellenőrzést rendeltek el Peru több északi megyéjében, másfél hete mégis meghalt egy tizenéves fiú bubópestisben, és a napokban több mint 30 betegről írt a helyi sajtó. A perui orvosi kollégium vezetője, Ciro Maguina szerint az elmaradott közegészségügyi állapotok miatt jelenhetett meg a pestis a dél-amerikai országban, ami óriási szégyen. Szerinte a hatóságok felelősek azért, mert nem előzték meg a kór ismételt felbukkanását. Idén áprilisban és májusban ugyanis – szintén az északi országrészben – már felütötte fejét a pestis, akkor két áldozatot szedett. Hiába sztrájkoltak, tüntettek az orvosok az elmúlt években, a dél-amerikai ország egészségügyében is főként a kiadások csökkentését és a nem vagy rosszul fizetett túlmunkát helyezték előtérbe.
A betegség három fajtája a bubó-, a tüdő- és a szeptikus pestis: az első esetben fertőzött bolhák házi- vagy vándorpatkányokat csípnek meg, azok pedig átadják a betegséget az embernek. A tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. A harmadik változat lefolyása olyan gyors, hogy a bolhacsípéssel a véráramba kerülő kórokozó miatt még az ismert tünetek jelentkezése előtt beáll a halál. 1894-ig nem volt gyógymód felfedezője, a svájci Alexandre Yersinről elnevezett Yersinia pestis baktérium egyik fajtája ellen sem. Napjainkban a gyors orvosi beavatkozás öt százalék alá csökkentheti a korábban 50-80 százalékos halálozási arányt.
Európában eddig két nagy járványt jegyeztek föl: Kr. u. 540 körül az éghajlatváltozás miatt Afrikából északabbra vonultak a pestissel fertőzött rágcsálók. A pusztításra jellemző, hogy a Keletrómai Birodalom székhelye, Konstantinápoly néhány év alatt elvesztette félmilliós népességének négyötödét. A másik és jóval ismertebb járvány a XIV. század közepén, 1347–1353 között megtizedelte az európai országokban élőket, és a pestis a Magyar Királyságot sem kerülte el.
A mostani éghajlatváltozás veszélyeit figyelembe véve két éve tudósok listát készítettek azon betegségekről, amelyek terjedése felgyorsulhat vagy újra erőre kaphat, és azokon a területeken is gondokat okozhat, ahol eddig ismeretlenek voltak. Ezek többek között a madárinfluenza, a Lyme-kór, a borreliosis, a kolera, az ebola, a tbc, a marhavész, a bubópestis, a sárgaláz, valamint a főleg Afrikában és a Közel-Keleten élő háziállatokat veszélyeztető Rift-völgyi láz. Kínában éppen egy éve tört ki pánik a tüdőpestis megjelenése miatt, 2003 januárjában pedig az egyesült államokbeli Texas egyik egyetemi laboratóriumából kerültek ki a bubópestis baktériumai.