Becslések szerint a hazánkban működő multinacionális cégek az itthon megtermelt nyereségük körülbelül felét viszik ki adózatlanul Magyarországról. Bár a hozzáértők hangsúlyozzák, hogy számításaik – a kellő adatok hiánya miatt – nem tekinthetők hajszálpontosnak, mégis azt feltételezik: a multik minden esztendőben több száz milliárd forintot vonnak ki a hazai adófizetés alól. Sőt, egyesek szerint az ezermilliárdot is elérheti a közterhek lerovása nélkül hazánkból távozó multinacionális summák nagysága. Szakértői berkekben két megoldási lehetőség vetődött fel. Az egyik szerint – a bankadóhoz hasonló – multiadót kellene bevezetni, míg a másik az alapos hatósági ellenőrzés fontosságát hangoztatja.
*
Előbbi álláspontot képviseli Róna Péter. Szerinte multiadóval lehetne rászorítani a nemzetközi vállalatokat arra, hogy az elvárt mértékben vegyék ki részüket a magyar közterhek viseléséből. A közgazdász elmagyarázta: hazánk gazdasága jelenleg rendkívül torz képet mutat. A honi kisebb vagy közepes cégek jóval nagyobb adóterheket nyögnek, mint a multik. Ennek pedig az az oka, hogy a több államban egyszerre jelen lévő nagyvállalatok különféle elszámolási megoldásokkal csökkentik magyarországi nyereségüket, s így a kelleténél kevesebb közterhet fizetnek itthon. Róna Péter példát is említett. Bevett gyakorlat, hogy a multik hazai leányvállalatainál az itteni alkalmazottak végzik el a számítástechnikai rendszer üzemeltetését, ám az informatikai hálózat karbantartásáról mégis külföldi, mondjuk ciprusi cég nyújt be számlát. A hazai multi pedig a Ciprusról érkező számlán szereplő összeget költségként számolja el, ezzel mérsékelve magyarországi nyereségét és adóját. – Az efféle megoldások sorát hosszan lehetne folytatni – mondta Róna Péter, aki szerint a trükközések miatt kellene adót kivetni az idehaza működő multikra. A közgazdász azt is hozzátette: az ötlet nem újszerű, például az Egyesült Államok már régóta alkalmaz ilyen közterhet. A szakember végezetül közölte, a multinacionális cégek fontosak, nem szabad őket elkergetni, ám az megkövetelhető, hogy ezek a vállalatok pontosan olyan mértékben járuljanak hozzá a közkiadásokhoz, mint a hazai társaságok.
Multiadó helyett a nemzetközi vállalkozások szigorúbb ellenőrzésének lehetőségére hívta fel a figyelmet az okleveles adószakértők egyesületének elnöke. Herich György lapunknak úgy fogalmazott: a multik évenként jelentős összegeket visznek ki hazánkból adózatlanul, például úgy, hogy különféle szolgáltatást rendelnek meg a nemzetközi cégcsoport külföldön bejegyzett másik tagjától. Az ilyen szolgáltatásokért pedig a magyar piaci ár többszörösét fizettetik ki az itteni leányvállalattal. A hazánkban megtermelt pénz így adózatlanul folyik más államba, ahol vagy fizetnek utána közterhet, vagy nem. S Magyarország helyzetén az sem javít, ha az itthon keletkezett bevétel nem valamelyik adóparadicsomban, hanem mondjuk Nyugat-Európában köt ki. A honi költségvetés ugyanis az ottani adófizetésből sem lát egy fillért sem. Herich György szerint a magyar adóhivatalnak alapos vizsgálat alá kellene vonnia az itthon működő multikat, akár úgy is, hogy a társaságok külföldi irányítóitól, a kinti adóhatóságoktól és más piaci szereplőktől szerez be információkat.
Az egyesületi elnök Lengyelország esetét hozta fel példának. A lengyelek több tucat revizort küldtek a tengerentúlra azért, hogy ellessék amerikai kollégáik ellenőrzési fogásait. Azután hazamentek, s sorra vették a multikat. A végeredmény magáért beszélt: egyrészt komoly summákat kértek számon a Lengyelországban működő multikon, másrészt a tüzetes ellenőrzések meghonosítása teljesen megváltoztatta a multinacionális cégek hozzáállását, javított adózási fegyelmükön. Herich György feltételezése szerint mindez idehaza sem menne másként. Az egyesületi elnök zárásként közölte: a problémát a magyar adóhivatal is felismerte, s az elmúlt időszakban fokozta efféle vizsgálatainak számát, ám erre a területre még az eddiginél is nagyobb számú és jobban képzett erőket kellene irányítani. Szerinte új adó helyett a multikat a magyar adószabályok betartására volna szükséges rászorítani, s ez ellen senkinek nem lehetne kifogása.
