Elegendők a kormány eddig bejelentett és elfogadott intézkedései ahhoz, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya ebben az évben a kitűzött 3,8 százalékos legyen – idézte a távirati iroda az Erste Bank makrogazdasági elemzését. Árokszállási Zoltán, a pénzintézet szakértője szerint a GDP tavaly bekövetkezett 6,3 százalékos visszaesése után a magyar gazdaság lassan kezd kilábalni a recesszióból, és a második negyedéves adatok alapján továbbra is az exportvezérelt iparágak gyorsíthatják a talpraállást. – Az első fél évben az ipari termelés kilenc százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, ám azzal számolunk, hogy 2010 egészére nézve az ipari termelés már csak hat százalékkal nő – emelte ki Árokszállási Zoltán. Az exportra termelő iparágak javuló teljesítménye miatt a kivitel menynyisége jelentősen nőtt éves viszonylatban, ám az import növekedése elmaradt az export dinamikájától, s ez komoly külkereskedelmi többletet jelent. A háztartások éves fogyasztása várhatóan 1,5 százalékkal esik vissza az idén. Az is látható, hogy az építőipar továbbra is meglehetősen rosszul teljesít és a mezőgazdaság is lefelé ható tényezőként jelenik meg.
A GDP 2010-ben várhatóan 0,9, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő az Erste Bank szerint. A háztartások fogyasztásában enyhe, 1,8 százalékos növekedést vár jövőre a bank, azaz egyáltalán nem látszik, hogy a gazdaság motorjává a belső fogyasztás válna 2011-ben. 2010-ben a külkereskedelmi többlet akár a GDP öt százaléka fölé is emelkedhet. Ugyanakkor a nettó jövedelemkiáramlás kismértékben nő 2009-hez viszonyítva, aminek következtében a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 0,8 százaléka körül alakul. Jövőre a a bank szerint a külkereskedelmi többlet már szűkül, de még mindig a GDP négy százaléka fölött marad. A folyó fizetési mérleg a GDP 0,1 százalékára rúgó, csekély mértékű hiányt mutat majd. Az Európai Unió által folyósított összegeket beszámítva a nettó finanszírozási pozíció 2010-ben és 2011-ben is pozitív marad. Az idén várhatóan már nem változik az alapkamat, a mostani 5,25 százalékon marad.
2010 elején az infláció hat százalék fölé nőtt, míg az első fél év további hónapjaiban az infláció lassulása a vártnál enyhébbnek bizonyult. A januárt követően a lakossági energia- és az üzemanyagárak emelkedése helyezte nyomás alá a fogyasztói árindexet, s az élelmiszerárak is fölfelé húzták az inflációt. Eközben a maginfláció folyamatosan tovább csökkent a januárban mért 5,1 százalékos éves szintről egészen a júniusi 3,5 százalékos mértékig. A szolgáltatások árában az idei első fél évben jelentkező szerény emelkedés és az enyhe bérnövekedés arra utal, hogy „az alapvető inflációs folyamatok összességében rendben vannak” – húzta alá az elemző.
Az elemző az államháztartásról úgy vélte: az idei évre a bankadóból előirányzott 187 milliárd forint bevétel, valamint a közszférában tett intézkedéscsomag elég lehet arra, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,8 százalékán maradjon. 2011-re az előző kormány GDP-arányosan 2,8 százalékos hiánycélt jelölt meg, ami meglehetősen optimista feltételezésnek tűnik a mostani fejlemények tükrében – állapította meg. A jövő évi hiánycél a bank elemzése szerint nem tartható a kétszázmilliárd forintra rúgó bankadó és érdemi szja-csökkentés mellett. A költségvetési hiány a bank szerint a GDP 3,5 százaléka körül alakul a következő évben.
origo.hu
Haderőfejlesztés: megérkeztek az első L–39 Skyfox gépek a magyar légierőhöz
