Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött a nyári rendkívüli parlamenti ülésszak utolsó munkanapja. A miniszterelnök az elmúlt hetek parlamenti munkáját úgy jellemezte: az elmúlt 56 napban a magyar politika mélyreható átalakuláson ment keresztül. – A szavazófülkékben lezajlott áprilisi forradalom után egy fontos kérdés maradt nyitva, az, hogy a kétharmados többség csak a választásokra jött létre, vagy tartós politikai közösség is formálható belőle. Mi az utóbbit szeretnénk, amit hol centrális erőtérnek, hol a nemzeti együttműködés rendszerének neveztünk – jelezte. Hangsúlyozta, csak azon országok tudják kezelni a felmerülő feszültségeket, amelyekben az ideológiák helyét a józan ész foglalja el. – Úgy tűnik, hogy a huszonegyedik század első évtizedeinek iránytűje a józan ész lesz, ez pedig jót fog tenni a világnak – jelezte. Orbán szerint az elmúlt 56 napban Magyarországon is megszületett az az erős nemzeti centrum, amelynek eredményeképpen a Ház is átalakult: eddig meddő viták helyszíne volt, amelyek nem cselekvéshez, hanem pótcselekvésekhez vezettek. A miniszterelnök szerint az új Országgyűlés nem egészen két hónap alatt több változtatást hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt. A választáson győztes erőknek – emelte ki – már több baloldali szavazójuk van, mint magának a szocialista pártnak, ezért a baloldalhoz kötődő értelmiségiek kinevezése nem gesztus a részükről, hanem annak a nemzeti centrumpolitikának a lényegi eleme, amelyet a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értékei tartanak össze. A miniszterelnök hangsúlyozta, folytatni kell azon tabuknak a ledöntését, amelyeket a politikai osztály létszámának csökkentésével, az adórendszer átalakításával vagy a bankrendszer érinthetetlenségének megszüntetésével kezdtek el. – Bebizonyítottuk, hogy véget lehet vetni az állami pazarlásnak, meg lehet adóztatni a jó erkölcsbe ütköző jövedelmeket, meg lehet védeni a rászorulókat, és az elszámoltatás is lehetséges – mondta, jelezve: eddig tabunak számított a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott nyílt vita is, ezért az ezekhez való kapcsolatunkat is új szemszögből kell vizsgálni. – Szeretném bejelenteni, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződés 2010 októberében lejár – mondta, hozzátéve: a 2008-as hitelfelvétel az előző kormány és a magyar jegybank rossz gazdaságpolitikájának eredménye volt. Bűnnek nevezte, hogy ismét adósságcsapdába jutottunk, de – mint fogalmazott – helyre akarják állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését, mert enélkül nincs felemelkedés. Egyértelművé tette: teljesítik az IMF-szerződésben rögzített hiánycélt, amelyet a mostani 4,1 százalékos szintről év végére 3,8 százalékra csökkentenek.
– Összességében úgy gondolom, hogy komoly munkát végeztünk 56 nap alatt – zárta beszédét Orbán, aki köszönetet mondott a kabinet tagjainak és a képviselőknek is a munkáért. A miniszterelnök szerint „a józan ész nevében” az ősz során további tabukat kell ledönteni, de a gazdaságélénkítés mellett a szociális védelemre is figyelni kell. – Senkit nem hagyunk az út szélén! – ígérte Orbán Viktor.
A kormányfő szavaira reagálva Lázár János (Fidesz) egy második akcióterv beterjesztésére kérte az őszi hónapokban a kormányt. Kezdeményezte, hogy ez az akcióterv azokról szóljon, akik csalódtak az elmúlt években a politikában, a politikusokban, akik elveszítették a bizalmukat, akik alkalmazottak, akik polgárrá akarnak válni, akik a középosztályhoz akarnak tartozni, akiket nemcsak megnyertek az elmúlt hónapokban, de fontos a bizalmuk megtartása egy új ország felépítése érdekében. Kiemelte: azt várják a kormánytól, hogy ne kössön elvtelen kompromisszumokat, ne engedjen se a hazai, se a külföldi nyomásgyakorlásnak. Úgy véli, az MSZP a felelőse annak a helyzetnek, amiért Mesterházy Attila a kormányt és a kormánypárti frakciót próbálja felelősségre vonni.
Az MSZP elnöke ugyanis előzőleg azt javasolta: Orbán kérjen bocsánatot az MSZP képviselőitől, valamint Gyurcsány Ferenctől és Bajnai Gordontól, mert kiderült, hogy tartható a korábban kitűzött 3,8 százalékos hiánycél, és a Fidesz elnökének korábbi véleményével szemben nem kellett új költségvetést írni. Mesterházy úgy vélte, Orbán Viktor nem miniszterelnökként, inkább „sámánként” tartott beszédet a parlamentben, előadásából – miként ironikusan fogalmazott – ugyanis sugárzott az energia, a gyógyító szándék és a tudás. Az MSZP elnöke, komolyabbra fordítva a szót, kifejtette, hogy szerinte a kormány munkáját a dilettantizmus, a szegényellenesség, a kapkodás és Magyarország nemzetközi színtéren való lejáratása jellemezte.
Vona Gábor (Jobbik) is bocsánatkérést emlegetett, de szerinte Orbánnak a szavazókat kell megkövetnie, mivel Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon még mindig szabadlábon van. – A szegfűs államigazgatás helyett most van egy narancsos államigazgatás – kritizált a politikus. Az LMP-s Schiffer András örömtelinek nevezte, hogy Orbán is belátta a múlt századi ideológiák csődjét, de nem értette, a kormány miért valósít meg egy szerinte huszadik századi neokonzervatív gazdaságpolitikát. Sérelmezte, hogy – mint fogalmazott – a Fidesz „megszállta” az állami intézményeket.
– Ma az úthenger mindent maga alá gyűr, holnap viszont falnak ütközhet – magyarázta Schiffer.
– Ilyen nyolc év után feláll, és bármit is számon kér a kormányon? – kérdezte Mesterházy Attilától Orbán Viktor, amikor a frakciók hozzászólásaira válaszolt. A miniszterelnök hozzátette, a sürgetést még csak elfogadhatónak tartaná, de az MSZP kritikáit úgy kommentálta: „Nyolc évig vitték be az országot, az embereket az erdőbe, és most számon kérik, hogy 56 nap alatt még nem hoztuk ki.” – Nem lehet úgy a nemzet érdekeit érvényesíteni, hogy ha egy bankár megrázza a csengőjét, akkor úgy viselkedünk, mint a riadt csirkék a hátsó udvarban – fogalmazott Orbán Viktor az IMF-fel folytatott kormányzati tárgyalások kritikáival kapcsolatban. Az LMP-s Schiffer Andráshoz fordulva Orbán kiemelte: a sokféleség tiszteletben tartása nem elég, annak társulnia kell az együttműködéssel és a hatékonysággal is. – Ez a három dolog a jó kormányzás alfája és ómegája – tette hozzá. Vona Gábornak címezve pedig azt mondta: a szavak fontosak, egy egész politikai közösség jövője múlhat azon, hogy a megfelelő helyen, időben és megfelelő formában fejezik-e ki a gondolataikat. Véleménye szerint közösségek tudnak létrejönni, ha tisztességesen beszélnek egymással, és megadják egymásnak a kötelező tiszteletet.
origo.hu
A minisztérium kész bemutatni Ruszin-Szendi Romulusz ukrajnázós hangfelvételét
