Számítógépes mentésirányítás

Hiába költ az Országos Mentőszolgálat 3,5 milliárd forintot meghaladó összeget új mentésirányítási rendszerének fejlesztésére, az általunk megkérdezett mentődolgozók szerint a kivonulási idő továbbra sem csökken. A szakemberek attól félnek, újabb bonyodalmakat okozhat, ha a rutinos dolgozók helyett egy számítógépes rendszer dönt majd.

Mizsei Bernadett
2010. 08. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Incidens. Felháborító stílusban beszélt egy mentésirányító egy segítséget kérő telefonálóval – írta tegnap a Hírszerző.hu. A betelefonáló motoros baleset szemtanúja volt Budapesten, négy autóval előtte ütött el egy gépkocsi egy motort két utasával. Beszámolója szerint a hátsó ülésen utazó nő több méter repülés után landolt a kocsik között a betonon, és nem mozdult. – A hívást fogadó hölgy akkor lett először ideges, mikor nem tudtam pontosan megmondani, hogy hány szám előtt történt a baleset – nyilatkozta az internetes portálnak a szemtanú. Mivel nem tudta megadni a címet, a diszpécser lecsapta a telefont. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője úgy reagált, ha valaki panasszal él, kivizsgálják az esetet.


Bár nem állítja vissza a 2007-ben, a szocialista–szabad demokrata kormányzat idején szétzilált mentésirányítási rendszert az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), nem viszi tovább a jelenlegit sem. A szervezet 3,5 milliárd és további hatszázmillió forintot használhat fel egy új rendszer kialakítására. – Korszerű és hatékony hívásfogadó, mentésirányító rendszert hozunk létre – nyilatkozta lapunknak Győrfi Pál. Az OMSZ kommunikációs és PR-igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy a jövőben egyebek mellett áttérnek a papíralapú tevékenységről a számítógépes, elektronikus adatfelvételre. A mentésirányítók döntéstámogató szoftvereket használnak majd, és kétirányú digitális adattovábbítás valósul meg a központok és a mobil egységek, vagyis a mentőjárművek között. A helyszínre érkezési útvonalat is számítógéppel tervezik meg. Győrfi Pál állítja, az új rendszernek köszönhetően optimalizálható a mentőerőforrások felhasználása, javítható a segélyhívás-fogadások színvonala, és csökkenthető a kiérkezések ideje. Ezenfelül pedig javul a helyszíni tevékenységek mentésirányítói és szakmai támogatása, és tervezhetőbbé válik a szolgáltatásszervezési és logisztikai tevékenység.
Az általunk megkérdezett, nevük elhallgatását kérő mentődolgozók szerint azonban bonyodalmakat okozhat, hogy a mentésirányító egy számítógépes rendszer ellenőrző listája szerint kénytelen dolgozni a jövőben. Kifejtették, az új rendszerben a komputerek mutatják meg, hogy adott esetben milyen mentőegységet kell küldeni a beteghez, vagyis nincs mérlegelési lehetőség. – A rutint, a tapasztalatot és az emberi tényezőket kiveszik a rendszerből – vélekedett egyikük, hozzátéve, hogy a számítógép ilyen esetben „égbekiáltó hibalehetőségekkel” dolgozhat. – A bejelentők többsége súlyosabb problémáról számol be, mint a valóság. A lista szerint sok esetben a legnagyobb felszereltségű kocsit kellene küldeni, ennyi esetkocsi azonban nincs a világon – jelentette ki a mentődolgozó. A szakemberek szerint ilyen esetben felül kell írni a számítógépes rendszert, vagyis újra az emberekhez lép vissza a döntés, így teljesen felesleges több milliárd forintot ölni az új rendszerbe. – Ez a mentésirányítás semmivel sem lesz jobb, gyorsabb vagy hatékonyabb – szögezte le egyikük.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Nemzethez olyan – a budapesti irányítóközpont és egy vidéki állomás beszélgetéseit rögzítő – hangfelvételeket juttattak el, amelyek egyértelműen bizonyították a mentésirányításban úrrá lett teljes káoszt, és a bizonytalanság akár emberéleteket is követelhet. Ismert a szocialista–szabad demokrata kormányzat 2006 végén 126 irányítóközpontból százat bezárt. Az akkori egészségügyi tárca azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy nem megszüntetésről, csupán centralizálásról van szó.
A mentők a hosszú kivonulási idő javítása érdekében a régi rendszer visszaállítását szorgalmazzák, hiszen a megyei irányítóközpontok diszpécserei nem ismerhetik a falvak mindegyikét, így előfordul, hogy a hosszadalmas helyszínpontosítás miatt értékes percek vesznek el. Mint az egyik mentődolgozó fogalmazott, „addig nem lesz változás a kivonulások idejében, amíg az információk hosszú utat tesznek meg a bejelentő és a kiérkező mentőegységek között”. A helyismerettel rendelkező mentésirányítók a legjobb hatékonysággal csak saját környezetükben tudnak tevékenykedni. Az állami támogatást a szakdolgozók eszközfejlesztésre szánnák, hiszen például számos mentőautó máig nincs ellátva GPS-rendszerrel, amely elnavigálná a kocsit a bejelentett címre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.