Felipe Calderón, Mexikó elnöke meglepte a világot a hétfő óta tartó hazai biztonsági tanácskozáson tett bejelentésével: engedélyezte a szenátusnak, hogy megkezdje a vitát a könnyű drogok használatáról. Másnap ugyan hozzátette: továbbra sem engedi, hogy országa a kábítószer-kerekedő bandák csatatere legyen, de szavai akár úgy is értelmezhetők, hogy feladta a 2006-ban meghirdetett küzdelmet a drogkartellek ellen.
A mexikói szervezett bűnbandák befolyása és ereje egyre nő a szomszédos Egyesült Államokban is, ahová a drogszállítmányok java irányul. Egyebek közt az is erre mutat, hogy Arizona egy határ közeli településének rendőrfőnöke ugyancsak a hét elején jelentette be: halálos fenyegetést kapott. Feltételezések szerint valamelyik mexikói drogbáró embere lehet, aki azt közölte vele telefonon: egymillió dollárt ígértek annak, aki megöli.
A seriff fejére a bűnözők által kitűzött vérdíj az erőviszonyok drámai megváltozását jelzi, a magabiztos mexikói gengszterek láthatóan eltökéltek, hogy megtartsák az Egyesült Államokba vezető csempészútvonalak feletti ellenőrzést.
Az elmúlt években az is kiderült, hogy a mexikói államgépezetet már csaknem gúzsba kötötték a korrupció mindenhová elérő szálai. A kartellek szervesen beépültek az államhatalomba, és az állig felfegyverzett banditákkal ellentétben a rendfenntartó erőknek mind kevesebb pénz jut fizetésre, fegyverekre vagy akár csak töltényekre. A drogháború kezdete, 2006 óta évről évre több a leszámolások halálos áldozata is. Az első évben 62 volt – közülük sok a kábítószer-kereskedők ellen küzdő állami alkalmazott –, a következő esztendőben 2837-en haltak meg, 2008-ban pedig már 6844 nevet tüntettek fel a hivatalos statisztikában. Az idén áprilisban 22 740-en szerepeltek a tragikus nyilvántartásban, július végén azonban már 28 ezerre szökött az összesített számuk.
Május közepén újabb figyelmeztetést kapott a kormány: kábítószer-ellenes megnyilatkozásai miatt elrabolták Diego Fernández de Cevallost, a kormányzó Nemzeti Cselekvés Pártjának (PAN) befolyásos tagját és egykori elnökjelöltjét. Sorsa azóta is ismeretlen, s nem lehet tudni, melyik bűnszervezet áll a történtek mögött.
Mindezért van esély arra, hogy a mexikói biztonsági tanácskozáson elhangzottak nyomán liberalizálják majd a kábítószer-fogyasztást tiltó szabályokat, noha az értekezleten részt vevő katolikus főpapok élesen ellenzik, hogy az elnöki javaslatot átültessék a gyakorlatba. Véleményük az, hogy a drogháború nem fog véget érni az engedékenyebb rendelkezések miatt.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban