Szerb–bosnyák alku köttetett Ganicról?

Szerbiában Ejup Ganicnak nem lenne tisztességes pere – ezzel az indoklással utasította el Belgrád kiadatási kérelmét a londoni bíróság. A boszniai elnökség volt tagját – akit szerbiai körözés alapján vettek őrizetbe hetekkel ezelőtt a londoni repülőtéren – Szerbia háborús bűncselekményekkel gyanúsítja. Állítólagos tetteit a szerb gyanú szerint a bosnyák politikus Szarajevóban követte el 1992-ben. Szerbia a londoni bírósági döntésre panaszt jelentett be.
A bíróság nem talált semmi okot, amely alapján eljárást kezdeményezhetett volna Ganic ellen. A belgrádi kiadatási kérelmet viszszautasításakor elfogadta azt az argumentumot is, hogy Ganic ellen eddig két eljárást is indítottak, az egyiket a hágai törvényszék előtt, a másikat a boszniai bíróságon. Mindkét esetben felmentették. Szerbia most sem szolgált új bizonyítékkal, amely a bűnvádi eljárást indokolta volna. Ez a harmadik bíróság, amely ártatlannak talált, nyilatkozta Ganic, aki szerint ő törvényes keretek között védte hazáját. Ez a szerbeknek nem tetszett, pedig ők követtek el népirtást, tette hozzá. Az ítélet után csak annyit mondott: győzött az igazság.
Nem így gondolják Belgrádban. Szerintük ugyanis a politika győzedelmeskedett az igazságszolgáltatás felett. Bruno Vekarics, a háborús bűncselekmények ügyében illetékes ügyész helyettese sajnálattal vette, hogy a londoni bíróság úgy látja, hogy Szerbiában nem lenne tisztességes per. Boszniában természetesen homlokegyenest ellenkező reagálásokat váltott ki Ganic szabadon bocsátása. Az ország szerb felében háborognak, a bosnyák–horvát részében pedig üdvözlik a kedvező fejleményt. Ganic tegnap Szarajevóba utazott.
Közben két londoni újság nem kevesebbet állít, mint hogy Belgrád megpróbálkozott üzletet kötni a Ganic-ügyben. A Daily Telegraph és az Independent szerint Szerbia felkínálta, hogy lemond Ganic üldözéséről, ha a boszniai hatóságok elfogadják a szerb bocsánatkérést a srerenicai népirtásért. Charles Crawford, aki Szarajevóban és Belgrádban is volt nagykövet, azt tanácsolja Borisz Tadics elnöknek, hogy Szerbia ne másban keresse a hibát, hanem saját portáján nézzen körül. Ezzel Crawford a még mindig szabadon levő Ratko Mladicsra utalt. Rámutatott Szerbia azon szándékára is, hogy igyekszik mindenkit felelősnek bemutatni a délszláv háborúkért. De ez nem így van. Szerbia mint a legnagyobb jugoszláv köztársaság az egész térséget a demokrácia és a reformok felé is húzhatta volna, ehelyett azonban „új etnikai realitásokat” igyekezett létrehozni, mondta a brit diplomata.