Kahler Frigyes történész szerint a koncepciós perek kiagyalóit, mozgatóit sem a magyar, sem a nemzetközi jog alapján nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni, hiába a történelemtudomány által feltárt bizonyítékok. A Veszprém Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetője a Biszku-üggyel összefüggésben, ám általánosságban fejtette ki, világszerte megfigyelhető, mennyire nincsenek eszközeik a diktatúrák romjain létrejött jogállamoknak az előző rendszer idején elkövetett súlyos, tömeges jogsértések, emberiség elleni bűnök évtizedekkel későbbi szankcionálására.
A 89 éves Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter nemrégiben a Duna Televízióban ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, és jogszerűnek nevezte az azt követő megtorlásokat, halálos ítéleteket. A nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetése gyanúja miatt így eljárás indult, ami miatt legfeljebb három év börtönre ítélhetik. Völgyesi Miklós felvetette, az ’56-os megtorlások, emberiség elleni cselekmények miatt is vádat lehetne emelni Biszku ellen. Kahler szerint a magyar törvények arra sem adtak kellő alapot, hogy a polgári lakosság sérelmére nem nemzetközi fegyveres konfliktusban elkövetett erőszakos cselekmények elkövetőit büntetőjogi felelősségre vonják. A sortüzek végrehajtóit a nemzetközi jog, a genfi egyezmények alkalmazásával lehetett elmarasztalni.
Fleck Zoltán jogszociológus közölte, a szólásszabadság érdekében reméli, hogy felmentik Biszkut. Az ELTE jogi karának tanszékvezető docense szerint a történelmi események megítélését az államnak nem szabad a büntetőjog eszközeivel üldözni.
Publicisztika a 7. oldalon

Ez a titokzatos balatoni csárda úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő – képek