Ez a megállapodás – amelyet évek keserves munkájával sikerült létrehozni a brit és az ír kormány együttműködésével – rengeteg akadályt elhárítva kivívta az északír tartomány békéjét. A folyamat sem gyors, sem könnyű nem volt, a két közösség kölcsönös ellenszenvét és gyanakvását mindmáig lehetetlen volt teljesen eloszlatni, de a gyakorlati együttműködés sikeres. Ezt a sikert mindkét oldalról újra meg újra veszélybe sodorja szélsőséges elemek makacs gyűlölködése. Ez vezetett a napokon át tartó véres zavargásokhoz júliusban Belfast utcáin, és ennek volt része az a bombamerénylet-sorozat, amelyet a köztársasági – vagyis nacionalista – terrorcsoportok hajtottak végre az új ulsteri karhatalom ellen. Több gépkocsiban pokolgépet helyeztek el, és bombatámadást hajtottak végre Londonderryben egy rendőrőrs ellen.
A nacionalista terrorcsoportok tagsága főleg az IRA egykori tagjai közül kerül ki. Az a szándékuk, hogy lehetetlenné tegyék a hatalommegosztásos közigazgatást Ulsterben, és elszántságukat fokozzák a szélsőséges unionisták hagyományos júliusi tüntetései, amelyek gyakorlatilag szándékos provokációknak tekinthetők.
Martin McGuinness nyilatkozatában félreérthetetlenül elítéli a terroristákat, annak ellenére, hogy valaha maga is parancsnoki szerepet töltött be az IRA kötelékében. Éppen ezért örömmel üdvözli azt, hogy a brit és az ír kormány tárgyal a szakadár nacionalistákkal, mert szerinte ez arra mutat, hogy a terroristák végre belátják: az elmúlt években kialakult légkörben sem értelme, sem lehetősége nincs a fegyveres harcnak, mert mind a két közösség békét akar. McGuinness azt is mondta nyilatkozatában, hogy a két kormány minden bizonnyal kategorikusan tagadni fogja a titkos megbeszéléseket, mert egyik sem akarja beismerni, hogy adott körülmények között hajlandó szóba állni velük.
Gregory Campbell, a fő unionista párt, a DUP egyik vezetője szerint nagy hiba lenne, ha a két kormány valóban megbeszéléseket folytatna a terroristákkal, amíg azok egyértelműen és nyilvánosan le nem mondanak a további terrorcselekményekről. A brit kormány pedig nyilatkozatban válaszolt McGuinness állítására. Eszerint „lehetetlen érdemleges tárgyalásokba bocsátkozni olyanokkal, akik nem kötelezik el magukat békés eszközök használata mellett”. Owen Paterson, a brit koalíciós kormány északír ügyekkel megbízott minisztere szerint apró fegyveres csoportokról van szó, amelyeknek tagjai semmiféle fegyelmet nem ismernek, és nincsenek világosan megfogalmazott politikai céljaik. Dublinban az ír külügyminisztérium szintén tagadta, hogy kapcsolatban lenne ulsteri terrorcsoportokkal.
origo.hu
Összeesett egy férfi a lépcsőházban, csodával határos módon tért vissza az életbe
