Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter múlt hét kedden mentette fel tisztségéből Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét, és megbízott vezetőként Tamási Juditot nevezte ki a műemlék- és örökségvédelmi szervezet élére. Tamási Judit régész-történész 1985 óta dolgozik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, illetve annak jogelőd intézményeinél. Tegnap szűk körű sajtóbeszélgetésen ismertette célkitűzéseit. Tamási Judit kerülte, hogy elődje munkáját bírálja, annyit azonban megjegyzett: a KÖH korábbi koncepciótlan gyakorlatával szakítani kíván.
Annyi bizonyos, a koncepciótlanság a politikai döntéshozókat is jellemzi: a KÖH megbízott elnöke szerint ugyanis az utóbbi években ad hoc jelleggel nyirbálták meg az örökségvédelmet érintő jogszabályokat, míg a szakszerűség, a jogszerűség és a gyorsaság hármas elve közül csak a hivatal munkájának gyorsítása kapott hangsúlyt. Tamási Judit emlékeztetett: az elmúlt években sok hatáskört elvontak a KÖH-től, amelyet célszerű volna átlátható formában viszszaállítani. Tamási Judit az átlátható jogszabályi környezet mellett szükségesnek tartja a hivatal szakmaiságának és tudományos háttérmunkájának erősítését, a tudományos munka és a hatósági feladatok összehangolását.
Az örökségvédelmi munka nem fejlesztésellenes, amennyiben a fejlesztések tiszteletben tartják a történeti szempontokat, értékeket a kulturális örökségi elemekben – vélte a KÖH új elnöke. Tamási Judit szerint egy másik szempont lehet az integrált fejlesztés, amely a kulturális örökségi értékeket beemeli a fejlesztésekbe, illetve kulturális örökségre alapozott fejlesztéseket hoz létre. E két feltétel teljesülésével valósítható meg a fenntartható fejlesztés. Az örökségvédelem és a fejlesztések egymáshoz való ideális viszonyát továbbá úgy jellemezte: kívánatos, hogy a fejlesztések a régit tiszteletben tartva, ahhoz új értéket rendeljenek, teremtsenek összhangot a hagyomány és modernitás között – némi iróniával fogalmazva így adjanak munkát a jövő örökségvédőinek.
Az örökségvédelem fogalma nem csak a jogszabállyal védett értékek körére terjed ki Tamási Judit szerint. – Minden, amit egy közösség annak érez és fogad el, a kulturális örökség része. Ezért arra biztatok mindenkit, bővítse ezt az örökséget, fedezze fel, szellemi és lelki értelemben vegye birtokba – fogalmazott, pozitív példaként említve a Műemlékem.hu internetes portált, amelynek köszönhetően civilek több tízezer műemléki értéket regisztráltak.
Tamási Judit célként jelölte meg egy polgárbarát örökségvédelmi hivatal működtetését, amely az örökségbarát polgárokkal együttműködve középtávon elősegítheti, hogy a gazdasági, társadalmi, stratégiai szintű tervezésben, a politikai döntéshozatalban, a közgondolkodásban is megkerülhetetlen tényezővé váljon az örökségvédelem. Így a – környezetvédelemhez hasonlóan – az épített környezet védelmének szemlélete is áthathat majd minden ágazati politikát.
A KÖH új vezetője a kormány örökségvédelmi programjáról elmondta: az örökségvédelem terén megszüntetik az egyházakat sújtó hátrányos megkülönböztetést. Felújítják a határon túli magyar örökségvédelmi programot is, amely 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején működött, később azonban fokozatosan megszűnt. Az előző kormány által kidolgozott világörökségitörvény-tervezetről úgy vélte: szakmailag nem volt kielégítő, a jogszabálytervezetet újra kell fogalmazni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
