A különböző statisztikák és a nemzetgazdasági mutatók egyaránt cudar képet festenek a hazai munkaerő-piaci helyzetről, az inaktívak számát illetően az élen járunk az Európai Unióban. A Fidesz programjában egymillió új munkahely megteremtése szerepel az elkövetkező 8-10 évben. Ismerve a helyzetet, azonnal munkához kell fogniuk, hol kezdik?
– A jelenlegi rendszer több sebből vérzik. Talán a legfőbb, számszerűen is kifejezhető gond az, hogy ma a termelő szférában 500 ezer foglalkoztatott van a szükséges másfél millió helyett. A cél tehát az, hogy itt érjünk el eredményt, a kérdés pedig a „hogyan”. A magyar munkaerőpiac igen sajátos szerkezetű, hiszen régiónként eltérő lehet a hiányszakmák és a túlkínálatos ágazatok palettája. Hogy ezeket ki lehessen egyensúlyozni, pontos adatokra lenne szükség, aminek híján vagyunk. Ma gyakorlatilag nincs pályakövetés, nem tudjuk, hogy mi lesz a frissen szakképzettekkel, hányan helyezkednek el szakmájukban, vagy hagyják el az országot. Első lépések között tehát a nyilvántartást kell rendbe tenni. Másrészt a munkaerő-kereslet és
-kínálat kiegyensúlyozását már a szakképzésnél meg kell kezdeni, ráadásul úgy, hogy a jelenleg sok esetben elavult képzéseket felzárkóztatjuk a XXI. század igényszintjére. Hiába lenne darabszámra elegendő esztergályos szakmunkásunk, ha azok képtelenek kezelni a számítógép-vezérlésű berendezéseket.
– Hogy lehetséges, hogy jelenleg nincs olyan állandóan frissülő statisztika, ami viszonylagos pontossággal megmutatná, mi a helyzet a munkaerőpiacon? Kinek a feladata lett volna ennek létrehozása és gondozása?
– Elvileg van, gyakorlatilag azonban nincs adatbázis. Állandó méréseket végez a Központi Statisztikai Hivatal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, az adóhivatalnál és a nyugdíjfolyósítónál nyilvántartott foglalkoztatási adatok is mutatnak ezt-azt, ám ezekből legjobb esetben is csak tendenciák láthatók. Nincs egy legalább havi szinten frissülő adatbázis, nem tudom tehát megmondani azt sem, hogy a mai napon pontosan hány ember dolgozik és hol. Az említett hivatalok képviselőivel egyébiránt megkezdődött a közös munka az adatbázis létrehozására, ez alkalmas lesz az adott szakterületen végzettek nyomon követésére is. Ha azt akarjuk, hogy egymillió új munkahely legyen, azt is tudni kell, hogy mihez képest.
– Még egy kérdés erejéig térjünk vissza a szakképzés átalakításához. Mi kerül a középpontba, és hogyan változik a finanszírozás?
– A versenyképes tudás megszerzésének lehetősége, elsősorban a hiányszakmákban. A rendszer lényege a német hagyományokon alapul; jelenleg a 9–10. osztály után kezdődik meg a tényleges szakképzés, és összesen 5-6 évig tart. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy három év és kemény gyakorlati oktatás elegendő kitűnő szakmunkások képzéséhez. Ezt a jövőben adott esetben követheti plusz egy év gyakorlat, ami nem mellesleg az iskolapadból kikerülő munkanélküliek számára nem segélyezést, hanem tapasztalatszerzést tesz lehetővé. Be kell látnia mindenkinek, hogy tényleges szakmai gyakorlat nélkül nincs jó szakmunkás. Ebben partner lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és más szakmai szervezetek is. Ami pedig a finanszírozást illeti: nem lesz több pénz a rendszerben, a meglévő források elosztása azonban változni fog. Megszüntetnénk az egységes normatívarendszert, inkább a hiányszakmák fognak prioritást élvezni. Emellett vissza kell adnunk a kétkezi munka becsületét. Ez nem lózung, hiszen tömegesen hagyják el az országot a jól és drágán képzett szakemberek, munkásoktól az egészségügyi dolgozókig. Természetesen ez nem pusztán foglalkoztatáspolitikai kérdés, hiszen az itthon maradáshoz szükségesek olyan feltételek, mint az elfogadható jövedelem vagy a szociális háló.
– Néhány hete menesztették az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) vezetőit, ami egyértelműen arra utal, hogy nem elégedettek a munkájukkal. Vagy a már többször említett „új munkához új ember kell” elve érvényesül? Rövidebb lesz-e ettől a sor a munkaügyi központokban?
– Az ÁFSZ legfőbb feladata, hogy a humán erőforrást biztosítsa, azaz a munkavállalók minél hamarabb elhelyezkedjenek. Ehhez képest a hivatal erőforrásainak 60–70 százalékát a bürokrácia, pecsételés, aktatologatás viszi el, a munkakeresők 2-3 hónapos visszahívással számolhatnak. Szomorú, de beszédes adat az is, hogy manapság a piac harmadát fedi le szolgálat által kiközvetített munkaerő. Rendkívül rossz hatékonyságú az informatikai rendszer, tele van a struktúra a normális működést megakadályozó jogszabályokkal. Ezért már a parlament őszi ülésszakában egyszerűsítünk az előírásokon, de az infrastruktúra fejlesztése több időt vesz igénybe. Az a célunk, hogy a foglalkoztatási szolgálat rugalmas, ügyfélbarát hivatal legyen. A hatékonyságot középpontba helyező szemléletváltás új vezetői garnitúrát kíván, ezért döntöttünk a személyi változások mellett.
– A foglalkoztatáspolitika átszabása kapcsán szinte nap mint nap elhangzik, hogy csak értékteremtő, azaz a nemzeti össztermékhez hozzájáruló, és nem abból gazdálkodó munkahelyteremtésnek van értelme. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatokra bízott közfoglalkoztatási rendszer alkalmatlan. Mennyiben változik a helyzet, ha vállalkozásokra bízzák a feladatot?
– Ha például egy ötszáz lakosú faluból háromszázan kapnak rendelkezésre állási támogatást, ám csak tíz lapát van, amivel az árkot ki lehet pucolni, akkor egyértelműen látszik, hogy a rendszerben iszonyú mennyiségű pénz folyik el, miközben tényleges munkavégzésre nincs lehetőség. Az önkormányzatokhoz van delegálva olyan feladat, amelyet nem tudnak elvégeztetni, míg alkalmasint egy magánvállalkozásnak van elegendő lapátja. A példa természetesen nagyban leegyszerűsíti a helyzetet, a lényeget azonban mutatja. Olyan rendszer kiépítése a cél, amelyben a feladat ellátására alkalmas magáncégek is lehetőséghez jutnak, de az erre képes önkormányzatok előtt sem fogjuk becsukni az ajtót. Jelenleg összesen 37 ezer ember él szociális segélyen 167 ezer ember kap rendelkezésre állási támogatást, és 108 ezren vesznek részt közfoglalkoztatásban. Az Út a munkához program 95 százalékos bértámogatást ad az önkormányzatoknak. Erre a célra az előző kormány 104 milliárd forintot szánt, ez az összeg szeptember végére elfogy, tehát további forrásátcsoportosításra lesz szükség, és mindezért nem folyik valódi munkavégzés. Olyan rendszerre van tehát szükség, amely valódi foglalkoztatást, munkát biztosít. A mostani struktúra csak a statisztika kozmetikázására alkalmas.
origo.hu
Ez a titokzatos balatoni csárda úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő – képek
