Ünnepel kincses Kolozsvár

Hagyományteremtő szándékkal, a kincses város magyarságának újjáépítése céljából rendezték meg idén első alkalommal a kolozsvári magyar napokat. A szervezők célja, hogy a rendezvénysorozat középtávon az erdélyi, sőt a Kárpát-medencei magyarság reprezentatív kulturális seregszemléjévé váljék.

(Kolozsvár)

Rég nem látott pezsgés jellemzi ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol a Szamos-parti város magyarsága mindeddig példátlan öszszefogással rendezte meg a település első, kifejezetten a kisebbségben élő közösség tagjainak szóló rendezvénysorozatát. Az augusztus 18-tól 22-ig tartó, kolozsvári magyar napok számára kiváló kiindulópontot szolgáltatott a kincses város 694. születésnapja, hiszen Károly Róbert király 1316. augusztus 19-én szolgáltatta vissza Kolozsvár kiváltságait és emelte városi rangra a települést. A magyar állam alapításának és Szent István napjának méltó megünneplése mellett a szervezők célja a hatvanezres lélekszámú kolozsvári magyar közösség, továbbá a városból elszármazott tízezrek – közösségépítő hatású – találkozójának megteremtése. – Kolozsvár Erdély kulturális fővárosaként e rendezvénnyel közvetlenül is üzenni kíván a városból elszármazottaknak, és évente egyszer hazavárja őket a közös ünneplésre és az összetartozás élményének erősítésére. (…) Szeretnénk, ha a rendezvény a Kárpát-medencei, elsősorban az erdélyi magyarság kulturális seregszemléjévé válna – vázolta a rendezvénysorozat céljait lapunknak Gergely Balázs, a kolozsvári magyar napok ötletgazdája. A közös cél érdekében sikerült egy csapatba kovácsolnia a fő szervezést vállaló, politikai téren riválisnak számító Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ezt az összefogást méltatták az ünnepi megnyitó díszmeghívottai is, köztük Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke, aki önazonossága vállalására biztatta a kolozsvári magyarokat, és javasolta, hogy a város kapjon a többnemzetiségű Brüsszeléhez hasonló sajátos státust. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy folyamat kezdetének, új reggelének nevezte a seregszemlét, amelyen mindenki megtalálhatja önmagát a modern Kolozsváron. Szőcs Géza, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára úgy vélte: az esemény lényege „elmagyarázni Kolozsvár-Napocát, elmagyarázni a Kolozsvár-napokat”.
A rendezvénysorozat egyfajta „kulturális boomot” hozott a kincses városba, ahol rangos képzőművészeti és fotókiállítások, irodalmi estek, hangversenyek, néptánctalálkozók, városvetélkedők és megannyi koncert csalogatja a közönséget. A kolozsvári író emlékét ápoló baráti társaság lélekharangot avatott Bálint Tibor otthonában, a szépművészeti múzeumnak helyet adó, a város egyik védjegyének számító Bánffy-palotában eddig raktári félhomályba száműzött magyar festőművészek remekműveit állították ki, konferenciakötet jelent meg Szabédi Ferenc erdélyi költő életművéről, az Erdélyi Magyar Írók Ligája pedig kortárs magyar költők románra fordított verseiből tartott felolvasóestet. A szervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy a magyar kultúrát a többségi lakossággal is megismertessék. Ezt a célt szolgálta például az is, hogy az István, a király rockoperát tegnap este román felirattal vetítették le Kolozsvár főterén, a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoport tövében.