Benyújtották az új bányaterveket

Új kitermelési projektet és környezetvédelmi hatástanulmányt terjesztett a bukaresti környezetvédelmi minisztérium elé az erdélyi Verespatakon színesfémbányát tervező kanadai–román cég. A Rosia Montana Gold Corporation eközben „külföldi tanulmányúttal” igyekszik lekenyerezni a romániai média képviselőit és a maga oldalára fordítani a közvéleményt.

Felgyorsultak az események az Erdélyi-szigethegységbe tervezett ciántechnológiás aranybánya rendkívül ellentmondásos projektje körül, amelynek kiértékeléséhez már szeptemberben nekilát a román környezetvédelmi minisztérium. Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter bejelentette, a verespataki beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat benyújtotta a tárcához a kivitelezési tervet és az új környezetvédelmi hatástanulmányt. Ezek alapján a román szakhatóságok belátható időn belül határoznak arról, hogy engedélyezik-e a több mint egy évtizede szorgalmazott bányanyitást. Mindez kedvező hír az Európa legnagyobb külszíni színesfémbányájának létesítésén dolgozó, az Erdély eldorádójának is nevezett Verespatakon 330 tonna aranyat és 1400 tonna ezüstöt kibányászni kívánó társaság számára. A projekt engedélyezési folyamatát ugyanis 2007-ben Románia akkori környezetvédelmi minisztere, Korodi Attila felfüggesztette, a jóváhagyási eljárás pedig csak idén júniusban indulhatott újra. Borbély László kedden megbeszélést folytatott Bukarestben Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel. A román környezetvédelmi tárca vezetője ezt követően elmondta, hogy a jövőben rendszeresen tájékoztatást nyújtanak Magyarországnak a beruházásról. Közölte azt is, hogy a minisztérium szakértői szerint ezúttal megfelel a törvény előírásainak az RMGC területrendezési engedélye. Évekkel ezelőtt ugyanis a dokumentumban észlelt rendellenességek vezettek az engedélyezés szüneteltetéséhez. Noha Borbély a nyár elején Verespatakon folytatott látogatásakor hangsúlyozta, hogy az engedélyezést „nulláról” fogják újrakezdeni, a tárcavezető ezúttal közölte: már nem lesznek közmeghallgatások, ezeket ugyanis a vállalat korábban lebonyolította Romániában és Magyarországon. Fazekas Sándor elmondta, hogy a magyarországi közvéleményt élénken foglalkoztatja a ciántechnológiás beruházás, ami a 2000-ben Nagybányán bekövetkezett tiszai ciánszennyezés után nagyon is érthető.
A verespataki beruházásra mindeddig 400 millió dollárt fordító kanadai–román társaság eközben a romániai írott és elektronikus sajtóban közzétett hirdetésekben „független” szakértőkkel bizonygatja, hogy a befektetés megvalósulásából az országnak 19 milliárd dollár haszna származik. Az újságírószakma tekintélyes képviselői körében ugyanakkor rosszallást váltott ki, hogy az RMGC bukaresti televíziók, online és nyomtatott lapok, életmódmagazinok vezetőit kirándultatja saját költségén Új-Zélandon, hogy a „tanulmányút” révén „objektív, dokumentált tájékoztatást kapjanak a Verespatakon tervezett bánya gazdasági, társadalmi és kulturális örökséget érintő hatásairól”. A legtöbben etikátlannak és a lefizetés egy formájának tartják a luxuskirándulást. Román lapértesülések szerint húsz újságíró utazott Új-Zélandra, kirándulásuk személyenként tízezer euróba került.