Ha a szürkebarát bor és a szürkemarhagulyás zamata mellé csak a teljes színsor kedvéért kiemelnénk a tájat uraló fenséges bazaltsziklák szürke színét, egészen félrevinnénk az esemény igazi hangulatát, ami vidám volt és tarka, amint az egy Balaton-parti borvidéken, szép falusi környezetben és magas kulturális szinten természetes. A kulináris légkörről nem is szólva. A háromnaposra nyúlt eseménysort pénteken borverseny nyitotta, számos helybeli és pár Tapolca környéki szőlőbirtok és borászat mustrájával, ezzel egy időben a szakemberek megkezdték a másnapi ökörsütés technikai előkészületeit. Az ilyesmi úgyszólván mérnöki munka, hiszen még a fiatal ökör húsának és csontozatának súlya is csaknem ezerszerese egy grillcsirkének, s ki tudja, hányszorosa a nyárson forgatott szalonna-kakastaréjnak. A statikai és a bölléri teljesítményt szombat délutánig több száz adag pirosra sült, fűszeres hússzelet koronázta.
Amíg a fogyatkozó ökör vastengelyen forgott az izzó parázs fölött, a veszprémi Alig színpad művészei A lónak vélt menyasszony című népi komédiával, a zánkai népdalkörösök dallal-tánccal, a helyi együttes tagjai táncházzal szórakoztatták a bámész közönséget, mint egy rurális középkori sokadalomban. A tördemici faluház nagytermében gazdag kiállítás nyílt felnagyított régi badacsonyi képeslapokból és limlomból megmentett, faragott címeres, évszámos hordóelőkből. (A centenáriumi Tatay Sándor-emlékkiállítás a szomszédos iskolaépületben nyár végéig látogatható.)
A vasárnap délben versenyszerű eligazítással, egyforma mennyiségű és minőségű, frissen vágott szürkemarhahús átvételével indult főzőverseny az elmúlt évek alatt szó szerint kinőtte a helyszín kereteit, az idén már alig fértek el a csapatok tagjai és a vendégek az önkormányzat kertjében – jövőre érdemes tágasabb hely után nézni. A község főutcáján ezalatt vidám, színpompás felvonulás zajlott táncosokkal, lovasokkal és feldíszített kocsikkal, a vendég hortobágyi csikósok ostordurrogtatásával. Délutánig rotyogtak a bográcsok, puhult a Szeremley gazda adta szürkemarha, s szépen fogyott Badacsony híres bora, a szürkebarát.
Estére részben kicserélődött a közönség, a főzésben-evésben-ivásban megfáradt versenyzők és az „össznépi zsűri” helyét – sokan messziről, például a Hanságból vagy Kalocsáról jöttek el – inkább fiatalok foglalták el a színpad előtti téren.
Csakhogy, amikor az esti koncert sztárja, Török Ádám azzal a bejelentéssel köszöntötte a közönséget, hogy 1969 nyarán éppen innen, a badacsonyi Tátika étteremből indult a Mini együttes pályája, rögtön kiderült, néhány régi ember is itt van az egykori Mini-rajongók közül. Nyilván emiatt, meg hát az emlékek miatt is, ritkán érezhető bensőséges hangulatú, mégis tüzes műsort kavart a 62 éves „Török bácsi” és négy fiatal zenésze a forró badacsonyi estében, nagyrészt a történelmi „gasztronómia” jegyében. Sorban pörögtek a nóták, Az asztalhoz leültem, a Pörkölt blues, a Gőzhajó és a többi Mini-klasszikus. Az örökifjú Gyugyó fújta a fuvoláját, zengett a pofagyalu, pergett a dob, egy párocska kiperdült a színpad elé és mezítláb járták a rock and rollt. Nem volt összesen félmillió néző, mint a másik fesztiválon, de ez talán nem is baj…

Illegális stégek bontása indult meg a Balaton több településén