Június 4-én, az új összetételű magyar Országgyűlés trianoni emlékülésén pattant el a húr Tarjányi Istvánnál, ekkor ért véget a türelme pártja iránt. Ez vezetett el MSZP-ből való kilépéséhez és értelemszerűen a tagozat elhagyásához. Az MSZP vallásos tagozatának eddigi titkára, aki országos választmányi tag is volt, érdeklődésünkre elmondta, azt nem tudta feldolgozni, hogy mindössze egy szocialista képviselő ülte végig a megemlékezést a Parlamentben: Szili Katalin. „Azzal, hogy az Ipoly határfolyó lett, családok százait szakította szét nemzedékről nemzedékre, köztük az én felvidéki rokonságomat is” – indokolta Tarjányi, miért fájt neki kétszeresen a szocialisták közömbössége a nemzeti traumával szemben. Felidézte, Erdő Péter bíboros, érsek trianoni emlékmiséjén már egyetlen MSZP-s képviselő sem vett részt, amiből kiolvasható, hogy az ellenzéki szocialista frakció új tagjai között sem akadt, aki merte volna vállalni vallásosságát. A gyakorló katolikus Tarjányi István nem érti azt sem, miért küzdött pártja frakciója megveszekedetten, sőt kiabálva az ellen, hogy egy szimbolikus törvény bevezetőjében szerepeljen az „Isten a történelem ura” kitétel, illetve hogy ha az MSZP-n múlna, miért nem lehetne utalni az új alkotmányban keresztény gyökereinkre.
Mindezzel végleg elveszett a vallásos tagozat vezetőjének reménye az iránt, hogy a Magyar Szocialista Párt, amelybe ő az ezredforduló tájékán lépett be, a német szociáldemokraták útjára lép, akik még 1959-ben szakítottak a marxizmussal, s azon belül a feltétlen ateizmussal, egyházellenességgel. Igaz, reménye már akkor gyengült, amikor háttérbe szorult Szili Katalin és irányvonala. „Az MSZP mindmáig nem ismerte fel, hogy az egyházakkal már csak azon az alapon is együtt kell működni, hogy amint egy vallási közösség, úgy egy párt célja is az emberi boldogság keresése” – állapította meg.
Ami az utóbbi nyolc év baloldali–liberális és baloldali kormányzását illeti, úgy értékelte, Medgyessy Péter kormányfő idején még nem volt heves elutasítás a történelmi felekezetek iránt, ám Gyurcsány Ferenc 2004-es miniszterelnöki színrelépésével nyomban fellobbantak a viták az egyházi közintézmények kiegészítő támogatásának a jogos mértékéről. Megjegyezte: ahogyan elutasította a baloldali hatalom az egyházakat, úgy dédelgette a homoszexuálisok úgynevezett jogkiterjesztésének tévgondolatát.
Tarjányi István azzal is indokolta kilépését, hogy nem tud azonosulni az MSZP Fidesz-ellenes hisztériájával. „Az Orbán-kormány óriási arányú felhatalmazását a néptől kapta, olyan időben, amikor az országot újjá kell építeni, s ebben lehetőleg részt is kell venni mindenkinek” – zárta nyilatkozatát.
origo.hu
Átkot szórtak Magyarországra a balliberálisok, Orbán Viktor példátlan módon elsöpörte őket
