Gyurcsány fakuló tekintete

2010. 09. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZMP utódpártjában elkezdtek kommunistázni. Azért az nem semmi, amikor a vérgőzös Molnár Csaba teli torokból lenarancsbolsevikozza a kormányt. Vitányi Iván még az oroszokkal szembeni gúnyolódásra is kiadta az ukázt.


Sokan többféleképpen kommentálták a bukott miniszterelnök szereplését az Eötvös u. 10.-ben, miképpen szólt az új kormány első száz napjáról. Azt azonban senki sem tette szóvá, hogy Gyurcsány Ferenc talán még sosem keltett ilyen színtelen, szürke, zavart benyomást, amióta rászabadult a közéletre. Rutinszerűen olvasta fel átkait, s tőle szokatlan módon nem fennhangon, hanem majdhogynem motyogva beszélt. Arca megnyúlt, hangja üresen kongott, szeme fénytelenül meredt előre. Mint aki már maga sem hisz abban, amit mond. Figyelemre méltó volt, hogy a nem túl tágas helyiségben üres székek is voltak. Pedig ez sem sűrűn jellemezte a rózsadombi milliárdos régebbi fellépéseit. Már az gyanút kelthetett, ahogyan a Kossuth Klubot einstandolni akarták. Inkább PR-akciónak tűnt előre megírt mártírkodó forgatókönyvvel. Ahogy meg sem említették a volt kormányfő részvételét, szinte kiprovokálták a rendezvény elutasítását. Vélhetően azért, hogy már ezzel is szolgáltassák a diktatúráról kiizzadt corpus delictit, amivel demonstrálható a szabadságjogok lábbal tiprása, a kormányzati önkény generálta fortélyos félelem. És tessék! Erre még egy terézvárosi klubot sem tudnak tisztességesen dugig tölteni a neoliberális rettegő kórussal. Ennek is szólhatott a gyurcsányi fakó tekintet. Meg annak, hogy az MSZP vezetőségéből nemigen ment el senki. Summa summarum: szétesőben, leépülőben lévő politikust láthatott a holdudvaros publikum és akik mazochizmusból még figyelnek rá.
De hát milyen legyen a volt pártelnök-miniszterelnök, amikor maga a párt is úgy hull szanaszéjjel, mint az oldott kéve, pontosabban szegfű? A diagnózis úgy is szólhat: amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Honnan tudja egy választópolgár, hogy miért szavazzon az MSZP-re? Mi módon találhatja el, ki a mainstream, az érvényes fővonal? A Gyurcsány-féle erőtlen szájtépés bizonnyal nem az, hiszen a vezetők oda se dugják az orrukat. Az MSZP honlapján egy szó sincsen arról az eseményről, amelyen más szoci félvezetők, országgyűlési képviselők is beszédet mondtak. Hát akkor ki hallgattatja el a szocialistákat, hol van veszélyben a sajtószabadság? Eszerint éppen náluk működik a cenzúra, s fojtják a nekik nem tetsző elvtársaikba a szót. Ebben az összefüggésben lapunk még lojálisabb volt, mivel beszámoltunk a feltupírozott belső kampányeseményről.
Lendvai Ildikó expártelnök az MTV reggeli műsorában heti rendes kirohanását tartotta a kormányzati oldal és a polgári sajtó ellen, lepocskondiázva a nem baloldali újságírókat, kétségbe vonva objektivitásukat. Munch Sikolyát idéző mimikával támadott, arról azonban nem beszélt, ő miért nem volt ott az ominózus rendezvényen, ahol Gyurcsány az MSZP-n belüli rendszerváltást is sürgette. Ha Lendvai szerint a félelem légköre uralkodik az országban, talán megérdemelt volna ennyi támogatást a lebőgött nagyvezír. Pedig Gyurcsány azt fejtegette, ha nem lesz változás a pártban, nincs jövője az MSZP-nek. De hát hogyan lehetne rendszerváltás egy olyan alakulatnál, amely nemcsak szembe nem tud nézni korábbi tetteivel, de még az összeszedett, módszeres munkára is képtelen? Vajon rá lehetne jönni a szocialista megszólalásokból, hogy hamarosan önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon? Bajosan. Nem csak Horváth Csaba titkosított főpolgármester-jelölt terveiről, ne adj’ isten programjáról nem lehet hallani még harangozni sem. Általában is sűrű homály fedi, hogy az MSZP mit akar csinálni a vezetni vágyott helyhatóságok élén. Nemhogy programjuk nincsen, de még elképzelésfüzéreket, hevenyészett tervezeteket sem látni sehol. Szanyi Tibor kampányfőnök nemrég szenvedélyesen kérte ki magának, hogy ne lenne fővárosi programjuk és egy zöld Budapest programot emlegetett. Kiderült aztán, holmi szórólapot próbált az agresszív honatya előléptetni pártprogrammá. Ám hogy szórólap minőségében is hogy néz ki, azt sem lehetett kinyomozni, mivel egyszerűen hozzáférhetetlen. Az mszp.hu-n ennek is bottal lehet ütni a nyomát.
Továbbmegyünk. Az utódpárt szövegeléseiben maga az önkormányzat kifejezés is vészesen alul van reprezentálva. Mintha kényelmetlen téma lenne számukra, amit tapintatos ember nem hoz szóba a jelenlétükben. Nyugodtan vegyük hozzá, hogy még a plakátokon, szóróanyagokon is csak nagyítóval lehet ráakadni az MSZP nevezetre valamelyik sarokban, kis bolhabetűkkel és miniszegfűvel. Mi lehet mindennek az oka? Kizárásos alapon nemigen tudunk másra tippelni, mint hogy semmilyen esélyt nem adnak maguknak. Meg arra, hogy halovány lila sejtelmük nincsen arról, mihez kezdenének, ha egy településen a polgárok valami bohém eltévelyedés folytán őket hatalmaznák fel a helyi vezetéssel. Vagy tán az MSZP az SZDSZ-hez hasonlóan már meg is szűnt, csak mi, jóindulatú kívülállók nem értesültünk még róla? Lehet, hogy Horváth Csaba is azért tűnik el, mint bukóréce a tóban, mert tud valamit? Hogy felesleges dolog zúznia magát oly nagyon, a pártja már úgyis dögrováson vagyon? Erre következtethetünk abból, amilyen kínosan kerülte a parlamenti nyitányon is a nyilvánosságot. Ellenzéki főpolgármester-jelölt társai, Jávor Benedek és Staudt Gábor éltek az alkalommal, és napirend előtti hozzászólásnak álcázva komplett kampánybeszédet tartottak a T. Házban. Nem így Csaba. Ő valami homályos hátterű fogadalomtól vezérelve most is metrómélyen hallgatott. Igazán akkor bukott le, amikor rápásztázott a kamera a parlamenti közvetítés alatt, amint párttársai takarásában pislogott. Sokan most döbbentek rá, hogy a kevésszavú jelölt parlamenti képviselő is. Megeshet persze, hogy a műbaloldaliak pusztán belátták, szalonképes párt olyan komolytalan jelölttel nem hozakodik elő, mint Horváth Csaba.
Könnyen előfordulhat, hogy az a bizonyos Gyurcsány által szükségesnek tartott új rendszer a pártban abból fog állni, hogy szétesik az MSZP. A süllyedő álbaloldali hajó utasok és legénység nélkül marad. Vagy látott már valaki olyan pártot, amelynek új elnökhelyettese még életjelt sem ad magáról? Balogh András volt „pártatlan” államfőjelöltjük éppen ezt teszi hónapok óta, amióta megválasztották a magas pártpozícióra. Nem zárható ki, hogy ama bizonyos MSZP-n belüli rendszerváltás saját múltjuk megtagadásából fog állni. Már az furcsán hatott, hogy Kovács László volt pártelnök lepártkatonázta mindazokat, akiket a kormány annak ellenére nevezett ki fontos, ÁSZ-alelnöki, alkotmánybírói és más posztokra, hogy korábban prominens szocialista képviselők, delegáltak voltak. Mert a polgári kabinet nem keveri össze a valódi baloldali értékrendet az álbaloldali haszonleső hiénatempóval. A gyurcsányos műsor óta azonban világosodik a kép: az MSZMP utódpártjában elkezdtek kommunistázni. Azért az nem semmi, amikor a vérgőzös Molnár Csaba teli torokból lenarancsbolsevikozza a kormányt. Vitányi Iván még az oroszokkal szembeni gúnyolódásra is kiadta az ukázt. Egyenesen hungaroputyinizmussal vádolta meg a polgári kabinetet, implicit módon lefasisztázva a magyar mellett az orosz kormányt is. Az MSZP immáron nemcsak határon belül, hanem külföldön is gyűjti az ellenségeket, mint szorgos filatelista a bélyeget. Vagy az náluk a rendszerváltás, hogy az orosz népet is sértegetik?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.