Izlandi felelősségre vonás

Bíróság elé kerülhet az izlandi bankrendszer 2008-as összeomlása miatt az akkori kormányfő, Geir Haarde és kabinetjének három tagja: Ingibjörg Sólrún Gísladóttir volt külügy-, Árni Mathiesen volt pénzügy-, illetve Björgvin Sigurdsson volt kereskedelmi miniszter. Az izlandi parlament különbizottsága döntött úgy szombaton, hogy ajánlani fogja a törvényhozásnak a 2009-es választásokon menesztett kormány több tagjának felelősségre vonását, a pénzügyi válsággal kapcsolatos „vétkes gondatlanság” miatt, amit a testület által nyilvánosságra hozott 274 oldalas jelentéssel támasztottak alá. Az izlandi parlamenti bizottság kilenc tagja közül öt támogatta a volt kormánytagok felelősségre vonását, két képviselő szerint a kereskedelmi minisztert nem terheli felelősség, még a maradék két tag tartózkodott mindenféle ajánlástól. Amennyiben a törvényhozás a jogi eljárás mellett dönt, akkor a szigetországban először ül majd össze a Landsdomur, az a különleges bíróság, amelyet még 1905-ben hoztak létre Izlandon a bűncselekményekkel vádolt miniszterek fölötti ítélkezésre. Ha bűnösnek találják a miniszterelnököt és a kormánytagokat, egy-két év börtönbüntetésre számíthatnak. A parlament ma ül össze, hogy megvitassa a jelentést és döntést hozzon arról, hogy kinevezzen-e ügyészt és bírókat a Landsdomur számára.
Jóhanna Sigurdardóttir izlandi kormányfő egyelőre elzárkózott annak kommentálásától, hogy valóban összeül-e a Landsdomur, s azt hangsúlyozta, hogy még tanulmányoznia kell a különbizottság jelentését. „Ez egy komoly vád a politikai rendszerünk, politikusaink, parlamentünk, tőzsdénk ellen. Ez egy probléma, amellyel szembesülnünk kell” – mondta a miniszterelnök asszony.
Áprilisban már nyilvánosságra került egy hivatalos jelentés, amely a volt kormányfőt, továbbá David Oddssont, a központi bank elnökét és több más volt vezető hivatalnokot vádolt meg gondatlansággal amiatt, hogy két évvel ezelőtt az évtizedek alatt felhalmozott adóssághegyek miatt összeomlott a korábban a világ ötödik leggazdagabb államának számító Izland három legnagyobb bankja, mélybe rántva a szigetország gazdaságát és az izlandi koronát, az egekbe röpítve az inflációt és a munkanélküliségi rátát.
A jelentés szerint Haarde és kormánya nem éltek hatalmukkal, és túl gyávák voltak ahhoz, hogy gátakat szabjanak a pénzügyi rendszernek. Kiderült, hogy az állam olyan terhet vett magára, hogy az ország csak külföldi segítséggel maradhatott talpon, így történt az, hogy Reykjavík a Nemzetközi Valutaalaphoz és Oroszországhoz fordult.