Megnéztem a Gyurcsány-féle rohamcsapat szombati matinéját – mindnyájuk közül ez a Molnár Csaba a legkétségbeejtőbb. Nem is, amit mond, hanem ahogyan mondja… Túlmozgásos az ember, egyvégtében ordít, jobb helyről azonnal kidobnák. Még bele sem kezd a szózatába, már látni rajta, hogy sakálfokozatból indít, tenyere ökölbe szorul, szemüvege vészjóslóan csillog, nyakán kidagadnak az erek. És akkor mondja – mit mondja: üvölti, sikítja, hörgi, vonyítja az igét. Észveszejtő marhaságokat hord össze, bár ezzel nincs egyedül a Gyurcsány-gálán, ide kifejezetten azokat invitálta a trágár szervező, akik haragban állnak a valósággal.
Molnár Csaba ideális előadó egy ilyen eseményen, szenvedélyesen bigott és fölényesen korlátolt, nem véletlenül volt a libás kormányfő minisztere, s nem véletlenül szavazott nemmel a kettős állampolgárságra. (Az ordítozó ember a megszólalásig hasonlít néhai Marosán Györgyre, akit még Kádár is kirúgott az örökös lármázásért…) A bukott kormányfőnek kifejezetten jól jön a megbomlott szónok, kiegészíti, rusztikusan bornírttá teszi az előadást, fölrázza a csüggedőket, erőt önt a hervadásnak indult demagógokba. Ha ezzel a sereggel akar visszatérni Gyurcsány, nincs miért aggódnunk…
Mit szólnak Magyar Péter képviselői ahhoz, hogy agyhalottnak és Soros-ügynöknek tartja őket?