Liam Fox elsősorban azért nevezte undorítónak a Medal of Honort, mert szerinte az megsérti a 2001 óta tartó afganisztáni háborúban életüket vesztett brit katonák emlékét. Miután a védelmi minisztert feltehetőleg tájékoztatták arról, hogy a játékban semmilyen formában nem szerepelnek brit csapatok, Fox tartotta magát eredeti kijelentéséhez, a kormány viszont azon nyomban leszögezte: Liam Fox nem felettesei, hanem magánvéleményét hangoztatta. „A lényeg akkor sem változik: a játék lehetővé teszi, hogy a játékos tálibként ISAF-csapatokat (az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők – a szerk.) támadjon meg Helmand központjában, ahol brit csapatok is műveleteket hajtanak végre” – fejtette ki nemtetszését a védelmi miniszter. Hozzátette: sokkoló, hogy valaki elfogadhatónak tekinti a brit katonák elleni tálib akciók újjáteremtését. „A tálibok akcióiban gyermekek vesztették el apjukat, feleségek férjüket. (…) Nehezemre esik elhinni, hogy az ország bármelyik állampolgára meg szeretné venni ezt az abszolút britellenes játékot” – mondta.
Az Electronic Arts képviselői azonnal reagáltak Liam Fox megjegyzéseire, és leszögezték, hogy a játékban nem szerepelnek brit katonák. A cég vezetője, Frank Gibeau már a játék készítése során figyelmeztetett mindenkit, hogy minden bizonnyal vitát fognak gerjeszteni egy, a napjainkban zajló háború virtuális térben való elhelyezésével, hiszen a Medal of Honor és legismertebb riválisa, a Call of Duty alkotói korábban a második világháború hadszíntereit tették „játszhatóvá”. Az Electronic Arts arra is felhívta a figyelmet, hogy számos olyan háborús játék létezik, amelyekben német náci katonák vagy terroristák szerepét ölthetik magukra a számítógép-képernyők elé ülő fiatalok. (Ezeket a szoftvereket egyébként 18-as karikával szokták jelölni a kiadók, hogy a szülőket ne érje váratlanul a fegyverropogás, a vérfolyás, a káromkodás.) Az Electronic Arts továbbá emlékeztetni kívánta Liam Foxot: a játék csak tükrözni kívánja azt a tényt, hogy minden konfliktusnak legalább két, egymással szemben álló szereplője van. Több brit lap is bírálta a védelmi minisztert meggondolatlan megjegyzései miatt, hiszen – mint írják – a tálib harcosok, az amerikai katonák, a második világháborúban elesett, különböző nemzetiségű katonák mind szerető családapák és férjek voltak, mégse emelt kifogást a többi háborús játék ellen Liam Fox.
Kifogást emelt viszont tavaly Keith Vaz brit parlamenti képviselő a Call of Duty: Modern Warfare 2 című játék miatt, amiért az egyik jelenetben magukat terroristáknak álcázó katonákat arra szólítanak fel, hogy végezzenek ki ártatlan polgárokat. A politikusok vészjósló, a média által is figyelemmel kísért megszólalásai azonban mindig az ellenkező hatást érik el: a betiltás helyett egyre többen veszik meg a játékot, a legutóbb említett Call of Duty például az eladási listák élére került tavaly Nagy-Britanniában. Keith Vaznek sikerült ugyanakkor véget vetnie egy másik játék, a Japánban gyártott RapeLay interneten történő árusításának az Egyesült Királyságban. A RapeLayben a játékos feladata alulöltözött fiatal lányok „levadászása” és sötét sikátorokban való megerőszakolása.
A számítógépes játékok önmagukban is riadalmat keltenek sok szülőben, akik attól tartanak, hogy gyermekeik függővé válhatnak, esetleg lelki sérüléseket szenvednek, erőszakosan viselkednek. 2005-ben arról számoltak be a vezető hírcsatornák, hogy egy 28 éves dél-koreai férfi megállás nélkül – csak akkor állt fel, ha vécére kellett mennie – ötven órán keresztül játszotta a Starcraft nevezetű játékot, amíg kimerültség miatt bele nem halt. Az 1993-ban megjelent Doom című játék – amelyben pokolbéli szörnyeket kell elpusztítania a játékosnak – hat évvel később került a média érdeklődésének középpontjába, miután kiderült, hogy az amerikai Columbine városában történt hírhedt iskolai lövöldözés két főszereplője, Eric Harris és Dylan Klebold nagy rajongói voltak a játéknak. Kevésbé tekintette ártalmasnak, mégis betiltotta Németország az 1992-ben megjelent, a náci Németországban játszódó Wolfenstein 3D-t a horogkereszt ábrázolása miatt, amelyet a német törvények nem engedélyeznek. Egy skót játékkészítő vállalat pedig Ted Kennedy amerikai szenátort háborította fel 2004-ben, amikor kiadta a JFK: Reloaded című játékot. Itt az a feladat, hogy Lee Harvey Oswald bőrébe bújva elevenítsük fel, hogyan lőtték le 1963-ban Dallasban Ted Kennedy bátyját, az akkori amerikai elnököt, John F. Kennedyt. Bár máig sem világos, hogy valóban Oswald volt-e a merénylő.
origo.hu
Milyen is valójában Hosszú Katinka, verte-e az úszókat Széchy Tamás, kegyetlenül őszintén beszél mindenről a háromszoros világbajnok
