Sólyom új hozzáállást sürget

Csak a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendje megváltoztatásával, illetve a magyaroknak a szomszéd népekhez való új hozzáállásával lehet elérni a magyar kisebbségek helyzetének tartós rendezését – jelentette ki Sólyom László tegnap délután a szlovákiai Révkomáromban, amikor a magyar nemzeti ünnep alkalmával megkoszorúzta a városban tavaly felállított Szent István-szobrot. – A magyar nemzet egészének létérdeke, hogy ezért a változásért mindent megtegyen – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök. Mint mondta, a legfontosabb, hogy együtt vagyunk. – A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Ahogy ígértem, visszajöttem – mondta beszéde elején Sólyom László, utalva arra, hogy tavaly augusztusban az akkori pozsonyi kormányzat nem engedte be Szlovákiába, így nem vehetett részt a szoboravatón.
A szlovák külügyminisztérium akkor arra hivatkozott, hogy biztonsági kockázatnak tartja a magyar államfő részvételét a révkomáromi ünnepségen, mondván: az augusztus 21-i dátum egybeesik a 41 évvel ezelőtti csehszlovákiai bevonulás napjával. Sólyom László akkor tett rá ígéretet, hogy visszatér. A volt köztársasági elnök beszédében, amelyet szlovákul is felolvastak, hangsúlyozta: a magyar állam és a magyarság határai sosem estek egybe. A magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is. A magyarság egy része pedig a történelem során nemegyszer a magyar állam határain kívül élt. Szerinte a magyar nemzet mint úgynevezett kulturális nemzet egységet alkot ma is. Úgy véli, hogy a magyar nemzetnek nem néprajzi zárványokat kell integrálnia, hanem olyan magyar közösségeket, amelyek egyszerre határozzák meg magukat lakhely szerinti államukban és régiójukban, továbbá a magyar nemzet többi részéhez való viszonyban, s természetesen élni kívánnak az európai integráció lehetőségeivel is.
A kisebbségi magyarok legfőbb elvárásai Sólyom szerint a következők: a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga, az adott országok olyan területi-önkormányzati beosztása, hogy a magyarok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé ezen egységeken belül, illetve a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése. Elvárásnak nevezte továbbá a magyar nemzeti szimbólumok akadálytalan használatát, a politikai képviselet biztosítását a politikai rendszer minden szintjén. S végül az utolsó követelés, ami Magyarországot, az anyaországot illeti: soha, semmilyen körülmények között ne kezeljék idegen állampolgárként külhoni nemzettársainkat Magyarországon. – Az új állampolgársági törvény kiteljesíti a nemzet tagjainak szabadságát: aki kívánja, még szorosabbra fűzheti kapcsolatát az anyaországgal. De ez a lehetőség semmiképpen nem vezethet arra, hogy különbséget tegyünk a magyar nemzet tagjai között aszerint, hogy rendelkeznek-e magyar állampolgársággal, vagy sem – szögezte le Sólyom László.